Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NÉPSZÁMLÁLÁS,-VAGY KÖTELEZŐ VAGYONNYILATKOZAT?

A zöldadók, vagy a hadigazdálkodás miatt mérik fel a vagyonunkat? 

article preview

Mi is az a népszámlálás?- Vagy inkább vagyonfelmérés? 

Magyarországon az első hivatalos statisztikai szolgálatot 1867-ben alapította meg az akkori kormány a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium kötelékében kialakított statisztikai szakosztály létrehozásával. Első vezetője Keleti Károly volt. Az új szervezet – felismerve az önállósuló magyar államnak a népesség és a lakásállomány összetételére vonatkozó adatigényeit – egyik első, és egyben igen jelentős feladata volt az 1869. évi első népszámlálás, azaz egy, az ország egész területére kiterjedő, teljes körű összeírás megszervezése, amely – mint azóta minden magyarországi népszámlálás – magában foglalja a lakások számbavételét is 10 éves periódusokban figyelve a változásokat.

A személyes adatok megadása 2001-től nem volt kötelező, de innentől figyelembe kellett venni a nemzetközi szervezetek, így az ENSZ, az Európai Unió és annak statisztikai szervezete, az Eurostat alapvető és nem alapvető kérdésekre vonatkozó ajánlásait is.2011 től uniós jogszabályok is kötötték a népszámlálást, amelyek az egyes országok adatainak összehasonlíthatósága érdekében előírták a kötelezően felveendő adatok körét, de az adatgyűjtés módját a tagországokra bízták, a személyes adatok megadása ismét kötelező lett. Az adatokat kormányrendelet alapján a Statisztikai Hivatal gyűjti be és dolgozza fel, maga a népszámlálás tehát egy statisztikai felmérés lenne, önkéntes adatszolgáltatás alapján, de kötelező részvétellel. A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabályát, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat, illetékteleneknek át nem adható, továbbá nyilvánosságra nem hozható, már az 1929. évi XIX. törvénycikk is tartalmazta.

Európában a középkor óta mindenhol felmérték a lakosság számát és vagyoni helyzetét, leginkább az adóztatás céljából. Egy adott területnek egy időben több adóztatója volt (király, egyház, földesúr), akik az összeírásokat időről időre mindannyian elvégeztették saját igényeik szerint. Felmérték a katonaköteleseket is, a összeírások lehettek név szerinti, vagy csak számadatok szerinti összegzések. A közigazgatás a különleges státusban lévő népcsoportokat (zsidókat, cigányokat, görögöket, örményeket, jászokat stb.) is számon tartotta.

 A 2022 es népszámlálást 2021 ben kellett volna megtartani

Ez lesz az utolsó “hagyományos” népszámlálás, a következőhöz már állami adatbázisokat használnak fel. Ezek szerint a globalisták terveinek megfelelően innentől az állam minden mozdulatunkról tudni fog, és hozzá is fog férni az összeköthető adatbázisokhoz. Nem adatokat fog bekérni, hanem ellenőrzi a korábban megadott adatok változását?

A kormány által üzemeltetett honlapon is feltüntetik a csábító indokot: „Vegyen akítvan részt Magyarország jövőjének alakításában!” Az élet számos területét érintő kérdés megválaszolását befolyásolja a népszámlálás eredménye. Fontos, hogy az országot, a közösségeinket érintő döntések pontos adatokon alapuljanak. -  De mi köze van a vagyonunknak, egészségi állapotunknak, vallásunknak, nemzetiségünknek, nyelvtudásunknak a jövő alakításához? Főleg, hogy most mindezt kötelező alapon és személyi adataink megadásával kérik, amit nem kellett eddig megadni,-  és éppen egy háború előszobájában?

Felmérik, mennyi a beteg ember, vagy mennyi a még hasznosítható „emberi erőforrás”?  Mit akarhatnak az így kapott adatokhoz igazítani?  Az újabb ágyszámcsökkentéseket a kórházakban, az iskolabezárásokat, vagy hogy mennyi zöldadót tudnak majd beszedni tőlünk, a „fizessen a szennyező” elvén, mint ahogy a WEF már belengette a „klímavédelem” részeként? Netán a kísérleti oltások okozta károk mértékre kíváncsiak, esetleg arra, mennyien halhatnak még bele a további kényszeroltások mellékhatásaiba?  Vagy arra kíváncsiak, kik sorozhatók be katonának, vagy hívhatók be valamilyen katonai szolgálatra nyelvtudásuk, vagy egyéb miatt? Az üresen álló lakásokat is felmérik a háborús menekültek és migránsok betelepítése érdekében? Vagy csak így akarják fülöncsípni az adóelkerülőket: ha a vagyonnyilatkozata nem egyezik az adóbevallásában közölt jövedelemmel, akkor vagyonosodási vizsgálat alá vetik? Netán felmérik, egy háborús hadigazdálkodás bevezetése esetén kitől mit lehet kisajátítani, vagy lefoglalni: járműveket, ingatlanokat, technikai eszközöket? Tudni akarják, ki hol lakik, hol elérhető, mennyien laknak albérletekben bejelentés nélkül?

Néhány árulkodó indoklás a felmérésről máris lerántja a leplet a valódi indokokról:

  • Láthatóvá teszik társadalmunk kisebb csoportjait, például a fogyatékossággal élőket, a nemzetiségi, vallási közösségeket.
  • A népszámlálás adatai alapul szolgálnak tudományos kutatásokhoz, elemzésekhez is.
  • A magyarországi népszámlálás egy globális program része, hiszen a világ valamennyi országában tartanak közel egy időben népszámlálást. A népszámlálási adatok segítségével adunk pontos képet magunkról a szomszédos országoknak, az Európai Uniónak, az egész világnak.

Globális felmérés az emberiség vagyoni és egészségi állapotáról, identitásáról a jövendő Világkormány intézkedéseinek a megalapozására?

A „feleljünk egymásért”-  szlogen nem több mint a globalisták szépen hangzó hazugsága: ezzel vették rá az embereket a kísérleti vakcinaprogramban való részvételre, és ugyanez a hívó szó a klímavédelemre, de az EU energia-szolidaritási tervére is. Adjuk fel az önrendelkezésünket a saját testünk és a saját javaink felett, ha arra másoknak szüksége van! Jelen esetben a globalistáknak, arra, hogy a totális megfigyelés és a jutalmazás-büntetés rendszerével kötelességtudó, „felelős” állampolgárokat,- saját digitális rabszolgáikat neveljék ki belőlünk! Legyünk felelősek egymásért,- ők pedig majd gondoskodnak a jólétünkről és a felügyeletünkről!

A totális kontroll kezdete? 

Egy ilyen, soha nem volt, részletes felmérés után valóban nem kell több népszámlálás,mert a most bekért adatok bármikor összehasonlíthatók a KSH és a közintézmények egyéb adataival, a változások azonnal követhetők, és ellenőrizhetők, mindent be kell majd valahova jelenteni a büntetés terhe mellett. Felmérhető és követhető lesz a vagyongyarapodásunktól kezdve az egészségi állapotunkig, az oltottságunkon keresztül minden! Az adatbázisok összeköthetők az oltási igazolások nemzetközi, kölcsönös elfogadása miatt felállított, QR –kódos „interoperábilis” rendszer segítségével, és így lehetővé válik az állampolgárok feletti totális kontroll, ami a Great Reset nem titkolt végső célja, egy globális Világkormány alatt. Ebbe a rendszerbe már bármilyen adat feltölthető és bárhol kiolvasható belőle!

Kötelező statisztikai adatszolgáltatás,- vagy vagyonnyilatkozat 2022? -De milyen alapon?

Az időszakos statisztikai adatszolgátatás a közintézmények és vállalkozások számára kötelező. Vagyonnyilatkozatra a közszereplők kötelezhetők.Ha a lakosság vagyona és helyzete statisztikai felmérés miatt szükséges, akkor lehet kötelező, de csak az egyének beazonosítása nélkül,mert ebben az esetben már vagyonnyilatkozatnak minősül! A személyes adatok bekérése pedig adatkezelés, ezért az adatvédelmi törvény szabályai vonatkoznak rá. A vagyon kötelező bevallására való kényszerítés pedig sérti az önrendelkezési jogot,ami alapjog! 

A nemzetközi gyakorlat szerint tették kötelezővé a népszámlálásoknál a személyes adatok megadását. Hatósági eljárásnak számít, ezért a megtagadókat közigazgatási bírsággal sújthatják. Akik nem töltik ki online a kérdőíveket önként, azokat november 20 ig a lakásukon keresik meg a „BIZTOSOK”,  hogy biztos legyen benne a Hatalom, hogy senki sem csúszhat ki a markából? Akik ezt is el tudták kerülni, azok november 28.- ig a település jegyzőjénél tehetnek ennek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ennek elmulasztása esetén 200 ezres eljárási bírság szabható ki.

A 2018 évi  CI törvény szerint, amit tavaly decemberben sunyin módosítottak, már kötelező a személyes adatok megadása, de minden más egyéb is:

2. § (1) *  A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek következő adatköreinek az összeírására terjed ki:

a) a természetes személyekre vonatkozóan: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, a lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma, születési ideje, iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, vallás, egészségi állapot, fogyatékosság;

b) a lakásokra vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés (típus), tulajdoni jelleg, helyiségeinek száma, alapterület, kommunális ellátottság, felszereltség, építési év, falazat;

c) az intézetekre vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés, férőhelyek száma.

3. § (1) *  Az adatszolgáltatás - a (2) bekezdésben felsorolt adatkörök kivételével - kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően megadni.

Ez a 2. és 3. § eredetileg nem így szólt, mindkettőt a 2021.évi XCIC törvény 298-as §-ával módosították, ami a” veszélyhelyzettel” összefüggő átmeneti szabályozásokról íródott. A jelzett törvényben azonban az szerepel, hogy a 165-309 es §-ig mindent hatályon kívül helyeztek, mégpedig a 2010 évi CXXXtv 12-12B § alapján, 2021 dec.2-től! A népszámlálást eredetileg tavaly akarták megtartani és a veszélyhelyzet-rendelet vonatkozott rá, aminek a módosításait jogász legyen a talpán, aki követni tudja! Magát az eredeti „veszélyhelyzet rendeletet” is az Alaptörvényen túlterjeszkedve, egy nem létező jogszabálypontra hivatkozva rendelték el!

 Ezek szerint a egy hatályon kívül helyezett paragrafusra hivatkozva tették kötelezővé a személyes adatok megadását!? Ebben az esetben a népszámlálás megtartható ugyan, de senki nem köteles megadni az adatait !!!

Az adatbázisban szereplő címlistára egy címzett nélküli levél megy ki a „felkérőlevelekkel”, amit ezen az alapon ugyan  ki lehet dobni, de ahonnan nem érkezik vissza válasz, oda kimennek a „biztosok” a válaszokért. Mindez már kimeríti a zaklatás és birtokháborítás fogalmát, a kitöltés kötelezése nem más, mint egy újabb kényszerítés, és önrendelkezési jog sértése, de most egy vagyonnyilatkozat leadására! Pofátlanul ismét az „egymás iránti felelősségre” hivatkozva!

Márpedig magánszemély egy ilyen vagyonnyilatkozatot csak önkéntes alapon adhat,-adhatott- EDDIG!

Az adatvédelmi törvény értelmében magánszemély nem kötelezhető közérdekű adat szolgáltatására, de ez az Alaptörvény szerint is jogsértő!  Márpedig a népszámlálás nem más, mint közérdekű statisztikai adatok begyűjtése –magánszemélyektől!

A kötelező vagyonnyilatkozat személyi körének kiterjesztését szorgalmazók többnyire „megfeledkeznek” arról, hogy a vagyonnyilatkozatra kötelezés nem mellékesen egy alkotmányos alapjog korlátozását is jelenti, s hogy e korlátozásnak az Alkotmánybíróság által meghatározott szigorú alkotmányos kritériumai vannak. Alkotmányunk szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog [59. § (1) bekezdés] . Az adatvédelmi törvény 2. § 1. pontja szerint személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A 2. § 3. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Az adatvédelmi törvény szerint tehát az információszabadság köréből ki van zárva a személyes adat. Másképpen fogalmazva: a hazai szabályozás szerint egy adat vagy személyes, vagy közérdekű. Köztes megoldás nincs. A természetes személy fogalma sem azonos a közfeladatot ellátó személlyel. A természetes személyek adatai ezért nem közérdekű adatok. Meghatározott természetes személyek vagyonával kapcsolatos adatok személyes adatoknak minősülnek, a kötelező vagyonnyilatkozat előírása pedig ezen alapjog korlátozását jelenti. Az alapjogok korlátozásának alkotmányosságával kapcsolatban az Alkotmánybíróság által megfogalmazott közismert kritériumok a következők: ha a korlátozás kényszerítő ok nélkül történik vagy egyébként nem áll összhangban az elérni kívánt céllal, azaz nem elkerülhetetlen, akkor az alapjog lényeges tartalmát érintő sérelem megállapítható (szükségesség). A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kiválasztani. Ha a korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, az alapjog sérelme megállapítható (arányosság). http://epa.oszk.hu/02300/02334/00010/pdf/EPA02334_Fundamentum_2002_02_094-102.pdf

Hogy mégis büntetés terhe mellett köteleznek vagyonnyilatkozatra minket, annak magyarázata az orbáni, alkotmányellenes Alaptörvényben található: „Kényszer alkalmazására egyedül az állam jogosult!

És meg is teszi, de csak ha, és ameddig megengedjük neki! Ebben az esetben is élhetünk az ellenállás jogával, egy polgári engedetlenség módján!

Törvénysértő rendeletnek nem vagyunk kötelesek engedelmeskedni!

A hatalom kizárólagos birtoklása és túlkapásai ellen ugyanis nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is fellépni!

/ Gurabi Ági- A Korona Igazsága/

 

nepsz-1.jpgnepsz-2.jpg

nepsz-3.jpgnepsz-4.jpg

nepsz-5.jpgnepsz-6.jpg

 
 


Archívum

Naptár
<< December / 2022 >>


Statisztika

Most: 3
Összes: 136431
30 nap: 5042
24 óra: 144