Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ERŐS VÁRUNK AZ ALKOTMÁNYUNK

Az ősi magyar alkotmányosság alapelvei

article preview

 

Konfontáció mentes közjogi szabadságharc kell. Be kell vetnünk a szeretet fegyverét!

Dr. Bene Gábor

ERŐS VÁRUNK AZ ALKOTMÁNYUNK?         korona-es-ereklyek.jpg

Az ősi magyar alkotmányosságról úgy, hogy a fiatalok is megértsék e fontos alapelveket!

Válaszút előtt állunk. Túlélni azt, ami ránk vár, s szeretettel harcolni önmagunkért úgy, hogy nem az egyéni érdek, hanem a Nemzet közösségi érdeke az első. (BJ)

A szkítáknak-hunoknak azért nem kell írott törvény, mert szívükben él az igazság, s számukra az volt a legfőbb törvény!   (Egy ókori görög történetíró Hérodotosz)

Az ifjúság nem csak a jövő, de a jelen is! (Nemzeti Egységet Előkészítő Mozgalom)

Semmi sem sebez jobban az igazságnál. (Klemens W.Lothar von Metternich herceg)

A történeti alkotmányunk érvényes, csak érvényre kell juttatnunk! (Bene Gábor)            

A legfontosabb kérdéseket kerüljük el, melyek a legalapvetőbbek lennének számunkra. Az anyag melletti értelem hiányzik, mert ebből következne a jólét és a boldogság. (BJ)

 

Miért született ez a könyvecske?

A bankárkaszt szélsőséges, kiválasztottsági mítosza felszámolta az önszerveződő nemzeti szolidaritást. Tudomásul kell-e vennünk, hogy az ’’időtlen nemzettest nemzedékeinek közakarati’’ alkotmánya helyett a tőke diktál a magyar nemzet államának? Szerintem NEEM, mert minden ember meghal ugyan, de a Nemzet és az igazság soha! S amikor a liberalizmus miatt sikertelenek lettünk a történeti alkotmányosságunk védelmében, akkor vagy a joghagyományunkat tisztelő jó vezető hiányzott, vagy az értékelvű Nemzet, amely szervezetten felsorakozott volna mögé! Ma már nincs közösségi érdekképviselet – nincsenek pártonkívüli választókerületi követek. (Ahogy ma mondjuk: országgyűlési népképviselők) Ebben nem csak a rendszer hibás, mert az érintettek passzív hozzáállása is okozza! Innen kell a jó oldalon állóknak szervezetten, önzetlenül, minden cselt, eszközt bevetve győzni, s legyen hitünk, hogy bármilyen erős az ellenség, a jónak kell győzni! S ha ez kudarcokkal teli úton történik, akkor is érdemes ezt a küzdelmet vállalni a jövő nemzedékek érdekében. Mert nincsenek csodák, a nemzeti érdekérvényesítés csatáit igenis mielőbb meg kell vívnunk!(BG)

xxx.png

„Ha nemzeti kultúránk értékes részeként fel kívánjuk a jövő építésénél használni történelmi államaink alkotmányosságát, először ki kell bontani a feledés homályából, újra meg kell tanulni. Mégpedig jól és lényeglátón. Nem a formán múlik a kérdés. Nem a Szent Korona, mint tárgy kultuszán, nem is azon, hány kamarás a törvényhozás. Nem is az alkotmány törvényszámán. A szabadság-felelősség kapcsolatot kell tudatosítani, a pluralizmus helyébe a polgári /nemzeti értékek megkerülhetetlen rendjét tenni és jog útján is védeni, de főleg a közvéleményt meggyőzni arról, hogy az értékek helyes rendje, az erkölcs és jog tartalmi kapcsolata gazdaságilag is, szellemileg is könnyebbé teszi a haladást a jobb lét felé. Meggyőzni a hatalom birtokosait, a választókat arról, hogy ez az út nemcsak könnyebb, hanem az egyedül célravezető is” (Zlinszky János: Történeti alkotmányunk fejlődése II.)

Kétségbeesett mentőöv a jövő magyarjainak.

Kedves Olvasó!

Soha ne hivatkozzunk arra, hogy kevesen vagyunk, mert akár egy ember is képes hatni a közösségre. Ám most felmerülhet bárki számára, hogy ki az a negatív figura, aki ilyen sötét jövőképet fest a magyarság egyik megtartó ereje a Szent Korona és a relikviák alá. Nos, csak egy egyszerű, vidéki magyar ember vagyok, aki pár éve felismerte, hogy elmulasztottuk az ifjúságot megismertetni őseink zseniális alkotásával, a történeti alkotmány sarokpontjaival, vívmányszerű evidenciáival, alapelveivel. Ráadásul a bankárkaszti finánctőke urai a liberális szabadkőművesek segítségével megváltoztatták a kötelezettségek és jogok azon arányát, amely biztosíthatná az állam optimális működését. Nem tudunk igazság és szabadság nélkül élni! S jogászként gyötör a lelkiismeret, hogy NEEM eleget írtam, nem eleget tettem értük.

Szegeden születtem, a szociális elveiről híres „ Szegedi Gondolat” városában. Ott érlelődött ki a szolidaritás alapú társadalombiztosítás, amit hazánk hamarabb vezetett be Horthy Miklós alatt, mint pl. az angolok. Édesapám székely, az anyai ág viszont félig kun, félig délvidéki kisnemesi család. Ma egy becsületes magyar ember számára nem csekély áldozatot jelent az, ha bármilyen közpolitikai szerepet vállal. Főleg abban az esetben, ha nem csatlakozik egyik nagyobb szekértáborhoz sem, hanem az értékelvű magyar Nemzet lényeglátóan realista szolgálatát vállalja fel: önzetlenül. Tudom, hogy nagyon kevés politikus tud ellenállni a kísértésnek, amit maga a világuralomra törő háttérerő, a pénzipari bankárkaszt állított fel csapdaként a nemzetek pártos megosztását megtervezve, s a szabadkőművesei és lobbistái segítségével egyre láthatóbban megvalósítva. Én a Romhányi László vezette „Tiszteletre Méltó Nemzetgyűlés” búvópatakként működő tagjaként tettem le az esküt Szegeden 2004-ben a szegedi Fogadalmi templomban az utolsó törvényes államunkkal való jogfolytonosság helyreállítására. Ami azt is jelenti, hogy bizony nem ismerhetek el törvényesnek semmit abból, amit bármelyik megszállás (német, szovjet, pénzhatalmi) népidemokráciának, vagy akár reklám-demokráciának álcázva a nyakunkra ültetett. Én soha a Kádár korszakban nem kaphattam jogászi állást Magyarországon, annyira ismert volt az ellenzékiségem mértéke a hatóságok számára, s szinte csoda, hogy hagyták megszerezni a diplomámat. Tudok nagyot álmodni, de soha nem tudtam álmodozni. Pontosan tudom, hogy ami erkölcsileg a nemzeti közösségünk számára szükséges lenne, az sajnos ma még, politikailag nem megvalósítható.

Hiszen ha csak a koronázási hitleveleket és esküszövegeket nézzük, mindegyik az alkotmány megtartásáról ad kötelezvényt. Így a nemzeti közösség belső, szervezeti-működési rendjét biztosító alkotmányát meghatározó szabályok összességét jelenti az boldogasszony.jpg alkotmány, s mi ezt a mai nyelven, a mai fiatalság számára nem adtuk át könnyen érthető, mához szóló, hiteles üzenetként! Így nem is tudják, hogy a magyar Szentkorona állameszme szerint a Nemzet vonta be a hatalomba a koronázás szertartásával az uralkodót, aki azonban csak első volt az egyenlők, vagyis a valódi, nemes magyarok között! Európa első alkotmányos királysága voltunk/vagyunk, csak az idegen érdekek hálózata nekünk nem engedi, hogy visszatérjünk ahhoz a királysághoz, ahol a  Boldogasszony az égi és földi királynőnk, s csak kormányzót választunk az igazságos, méltányos, szociális és joguralmi állam élére.

Gyors áttekintés az alkotmányosságról.

Azt biztosan tudjuk, hogy a sztyeppei népek – főleg a szkíták/szittyák között igen gyakori volt a vérszerződés. Anonymus lejegyzése szerinti 5 pont azt mutatja meg, hogy a hazatérő (tehát nem honfoglaló!) Álmos-Árpád vezette törzsszövetség, államalapító szándékkal érkezett vissza a Kárpát-medencébe.[1] Az itt talált népekkel nem volt nyelvi nehézségük, hiszen azt biztosan megőrizte volna a népi emlékezet és a krónikák is. Vagyis az egykor innen kirajzott nagyállat-tartó törzsek úgy tértek vissza ide az őshazájukba, hogy tudták még az ősi nyelvet, megismerték a keletiek tudását, nyelveket ismertek és használták a lovasíjász harcmodort, valamint a hun birodalmi állameszmét is természetes módon hozták magukkal. A vérszerződés (892) folyományaként kialakult sajátos, alkotmányos gondolkodást a legtöbb esetben kicsit csúsztatva Szent Korona-tanként emlegetik a médiában, ám ugyanez írásban igen változó formában jelenik meg. (Pl.Szentkorona-tan, szentkoronatan, s én Szentkorona állameszme-ként beszélek, írok róla, megkülönböztetve a tárgy: Szent Koronától. Ez utóbbit ugyanis külön és mindig nagybetűvel irjuk! )

Az egyedülállóan magyar joghagyomány, amely az addig még sehol másutt nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre az európai kereszténységhez kényszerűen alkalmazkodóan, de az ún. király személyétől független magyar államiság fogalmát. Ennek része, pontosabban „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig a rajta élő Nemzet tagjai. Ez az eszmerendszer alapját képezte a történeti alkotmányosságnak hosszú időn át, s a  magyar korona ilyetén elvont fogalmának kialakulása után nevezték nyugaton a hun-magyar államot „nemesi köztársaságnak” hiszen a korabeli organikus szemlélet szerint az érdem alapján szerzett nemesség a „korona tagjává” is vált, s a hatalommegosztás az országgyűlés és az uralkodó között mellérendelő volt. A korona fogalmát így teljesen függetleníteni tudták az uralkodótól, sőt mint ellenőrt állították vele szembe. (Lásd: Aranybulla). A benne lefektetett anyag régebbi szokásjogot rögzít, s jól így látható, hogy a Szentkorona fogalmába belekerült a szerviens/nemesség is, amely az egy és ugyanazon szabadság elve alapján nem oszlott szét pártokra, osztályokra. Ezt a sajátosan magyar felfogást a 16. században Werbőczy István a szokásjogot egységes szerkezetbe foglaló Tripartitumban rögzítette. Majd az 1848-as jobbágyfelszabadítás eredményeképpen minden országlakos a „Szent Korona tagjává” vált.  S ezt a kiegyezésre hajló magyarság véglegesítette 1867-ben. Az első világháború után a Szentkorona állameszme segített ébren tartani a magyar területi revízió reményét. Trianon az állameszme szerint elfogadhatatlan csonkítás volt a történelmi elv és az önrendelkezési elv figyelembe vétele nélkül.  Így a Szentkorona állameszmére a Habsburgokat visszaváró legitimista erők, de a szabad királyválasztás Horthy Miklós kormányzó köré tömörülő hívei gyakran hivatkoztak. 

A második világháború utáni szovjet típusú gyarmatosítás és agyfertőzés, szinte teljesen kiirtotta a jogtudományból és joggyakorlatból, s így kevés kivétellel az emigrációban élt tovább az alkotmányosságunk tudata. Ám a Szent Korona 1978-as hazatérése után újra megélénkült a téma iránti érdeklődés hazánkban, így  az egymástól is sokban különböző elképzeléseknek a közös vonása helyesen az lett, hogy egyedülálló állameszmének tartják, ami az ősi magyar társadalomban gyökerezik. Ott azonban már jelentkeznek ellentmondások, hogy Szent István által a Boldogasszonynak történt felajánlás biztosít-e jogot a magyarság számára a Kárpát-medence birtoklására, vagy az ősfoglalás? (Vagyis a hun-avar-magyar népi azonosság!)

Ez utóbbit látszik alátámasztani az, hogy a nyelvek ott maradnak meg legtovább, ahol kialakultak, s nyelvünk az egyetlen, amely az emberiség ősnyelvének maradékaként a legtöbb ősetimont, vagyis szógyököt tartalmazza. Ezt független tudományos vizsgálatok bizonyítják, amit a Paris-Sorbonne Egyetem kutatói – tehát nem magyarok! – végeztek, így a Francia kutatók megvizsgálták, hogy mennyi ősetimont tartalmaznak az egyes nyelvek és a következőre jutottak: az angol 4, a latin 5, a kihalt őstörök nyelv 25, a magyar 68 százalék ősetimont használ (S a mi gyönyörű nyelvük nem halt ki, s amíg igaz magyar ember él a földön, nem is fog!)

A magyar alkotmányosságot a mai liberális gondolkodók kifejezetten ellenséges módon szemlélik, így nem csoda, hogy a liberalizmustól átitatott mai közélet nem kíván érdemben foglalkozni vele. Sőt a kommunistából liberálissá átvedlett politikai elit egyenesen ki akarja sajátítani az erkölcsileg is világraszóló ’56-os szabadságharcunkat, feledtetve annak valósan alkotmányos voltát. A szabadságharc alatt még azon oktatási-nevelési hatások mutatkoztak meg, melyek igenis a Szentkorona állameszme folyományaként a nemzeti-emberi méltóság páratlan közösségi értéke és megnyilatkozása volt. ’56 „ pestisrácai az egész országban az 1848-as szabadságharcunkra tekintettek úgy, mint példaképre. Viszont 2006 forró őszének Kossuth téri hősei is úgy tekintettek ’56-ra. A Trianon utáni mostoha történelmünk, s főleg a szovjet vezérelte kommunista korszak alatt, mert aki nem hódolt be a „kádári konszolidáció”  hamisságának, nem lépett be az MSZMP véreskezű szervezetébe, annak ez érdemként kellett volna jelentkeznie az állítólagos „ rendszerváltás” után. Sajnos nem ez történt, sőt etnikai alapon lettünk megkülönböztetve a Gyurcsány korszak alatt. A Kossuth tér azonban 2006-ban megmutatta, hogy nincs etnikai különbségtétel azok között, akik sorsunkat, lelkükbe, szívükbe, agyukba fogadták, s készek morálisan bármikor felvállani a sorsközösséget velünk! Amíg létezik egyetlen ember, aki őrzi a magyar értékrendet, addig a magyarság ügye nem veszhet el! A magyarság ősi vérszerződése így jelenhet meg ma is az alkotmány védelmében folytatott harcok tükrében, s a közjogi szabadságharc szeleme a vérben és szeretetben összekovácsolódott közösségünkben mindig is jelen volt, mint az alkotmányos szabadság érzése és tudata. (Vérszerződésünk szövege a könyv végén, zárásként található!)

1949-ben egy ránk eröltetett ál-alkotmánnyal formálisan, 1989-től pedig tartalmilag is áttért az állam a kontinentális hagyományokban kialakult kartális alkotmányra. E munkámban próbálom sok szempontból megvilágítani, mi is az a történeti alkotmány, melyek annak a vívmányai, minek minősül jogi természetét tekintve a vívmányok iránti elkötelezettség, hogyan viszonyulnak egymáshoz a történeti alkotmány „vívmányai” és az Alaptörvény?    Az Alaptörvény 1945-óta először szól a történeti alkotmány „tiszteletben tartásáról”, bár csak elvi deklarációként. Ám ezt követően az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése azonban már jogalkalmazói kötelezettségként írja elő, hogy rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Ez valójában azt is jelenthetné, hogy a jogásztársadalom álljon vissza a töténeti alkotmányosság alapjaira? Tanulja meg őseink joghagyományát, de legalábbis kezdjen el a vívmányok/alapelvek/evidenciák szintjén közeledni a történeti alkotmányosság szelleméhez és elvrendszeréhez. Ezt azonban még maga az egyébként a magyar jogi hagyományoktól teljesen idegen Alkotmánybíróság sem tudja ezt teljesíteni. Sőt a rá rótt feladatot, vagyis a vívmányok kidolgozását sem végezte még el. Igaz nekem alapvető gondom van a vívmányok kifejezéssel, mert a mi alkotmányosságunknak szerintem alapelvei, vagy méginkább evidenciái vannak. Természetesen elfogadom, hogy a vívmány kifejezés is jó, mert jelentése: küzdelemmel, hosszú fáradozással elért eredmény, egy szerves fejlődés eredménye. Azonban nehezen értem, hogy miért nincs a vívmányoknak konkrét felsorolásuk?  Pl. a magyar történeti alkotmányban az 1741. évi VIII. törvénycikk nem teszi lehetővé az országunk szabadságának kurtítását, illetve történeti alkotmányosság alapelveinek a bármikor történő megváltoztatását, vagyis mindezeket alapelvként, ha úgy tetszik: vívmányként kezeli.  Konkrétan ezt írja: „ midőn az 1715:3. czikkely által afelől, hogy más (örökös) tartományok módjára nem fognak kormányoztatni, különben is megóva és biztosítva vannak… (Az egy másik kérdés, hogy a Habsburgok éppen úgy viszonyultak ehhez is, mint ahogy az utolsó kommunista országgyűlés által meghozott ál-alkotmányban szerepelt, hogy  „ minden hatalom a népé - mert mindkét esteben az történt, hogy ez papíron csak maradt!)

Ebben a munkában ki kell térjek arra is, hogy pl. az AB – vagyis a magyar joghagyománytól teljesen idegen Alkotmánybíróság – milyen elveket minősített vívmányoknak! Egyelőre ide sorolta a bírói függetlenséget, melyet a 33/2012. (VII. 7.) AB határozat nyilvánított vívmánynak. Ugyanígy a 28/2014. (IX. 29.) alkotmánybírósági határozatban a sajtószabadság lett a történeti alkotmány vívmánya, a 12 pontra és az áprilisi törvényekre való hivatkozással, szerintem helyesen. Bár azt hiszem, hogy sokkal fontosaabb elveket kellene az AB-nek vívmányként megnevezni, hszen pl. a magyar termőföld az EU csatlakozás kapcsán egyre inkább idegen kézbe kerül.(Pedig terület nékül nincs állam!) Ráadásul a 29/2014. (IX. 30.) alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a közérdekű adatok védelméhez való jog nem képezheti a történeti alkotmány vívmányát, hiszen abban a korban nem volt sem ismert, sem szükséges az adatvédelem, így nincs nyoma, hogy ilyen jogszükséglet fellépett volna régebben. Azonban éppen ez a magyar történeti alkotmánynak az egyik erőssége, hogy nem merev, s a szerves jogfejlődés alapján az adatvédelem igen is bekerülhetett volna a vívmányok közé. Az evidenciák kidolgozása közel 20 éve történt, s akkor még ez a jogszükséglet valóben nem volt jelen, tehát azért nincs benne. A 34/2014. (XI. 14.) alkotmánybírósági határozatban azonban – részben helyesen – az erkölcstelen ügylet tilalmáról mondta ki a testület, hogy „európai közös alkotmányos hagyománynak és a magyar történeti alkotmánynak is szerves része, alapvető értéke”. Azonban a vívmány szót kerülte! Vagyis az Alkotmánybíróság nem nyilvánította ki, hogy az erkölcstelen ügylet tilalma a történeti alkotmány vívmánya, csak azt, hogy a történeti alkotmány szerves része. Ebben a döntésben is azt a felemás helyzetet érzem, hogy egyrészről meg kívántak felelni a devizacsalásos hitelek kárvallottainak, de semmi szín alatt nem kívántak szembe menni azzal „pénzügyi megszálló erővel” melyet én monetáris finánctőke diktatúraként, vagy bankárkaszti háttérhatalomként szoktam jellemezni! Ráadásul csak gondoljuk át, az lett az egyik vívmány, amit a pénzpórázra fűzött pártok száz százalékban tudnak befolyásolni, hiszen a pártképviselők szavazzák meg az OBH (Országos Bírói Hivatal) elnökét, aki a többségben lévő frakció által megszavazva, csak számukra megfelelő személy lehet! Vagyis a bírói függést (nem függetlenséget) biztosító munkáltatói jogkört, a leglényegesebb területen a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnöke gyakorolja, aki mindenképpen valamely párthoz kötődik. De a kúria elnöke is hasonló helyzetben van, s így hiába szögezi le a 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) a következőket: 1. § (1) A bíró ítélkező tevékenységében független.2. § (1) A bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg’’, hiszen pl. a bírói kinevezés feltételei között ezt találhatjuk: 4. § ezt írja: cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig. (Nyolc évig nem nevezhető ki bírónak? Utána azonban igen? Nem vicces? NEEM!) A bírók ugyan pályázattal nyerik el a kinevezésüket, de pályázat elbírálója az OBH elnöke vagy - a Kúriára kiírt pályázat esetén - a Kúria elnöke. Vagyis a kör bezárult, minden kinevezett annak a pártnak a szekerét fogja tolni, amely a főnökéhez közel áll. S így a kommunista korszak a bíróságokon sem ért véget, mert valószínűleg konzultál a főnökével minden bíró, minden egyes ítélethozatal előtt. A másik vívmány a sajtószabadság. De szükséges-e kielemeznem itt is a következőket? Csak az lehet főszerkesztő, aki valamelyik szekértáborhoz közel áll, hiszen a tulajdonos személye és párthoz kötődése, vagy legalábbis a hatalmon lévő pártnak való behódolása – hiszen sűrűn előfordult, hogy az adóhívatal komoly bírságokat szabott ki olyan tulajdonosokra, akik nem óhajtották eladni a vállalkozásukat, ha azt nagyon akarta egy pártközeli személy – s ez igen sűrűn határozza meg egy-egy médium politikai irányultságát.

Mindezek okán érdemes lesz majd az AB eddigi „vívmány kimunkálását” és a sok évvel ezelőtti „evidenciák” összehasonlítását megtenni. Ez utóbbit a tisztán önkéntesekből álló Alkotmányos Jószolgálati Testület végezte el, egyetlen forint, vagy vállveregetés nélkül. Nézzük akkor most ezekből néhányat, csak azért, hogy érezzük az agyonfizetett AB és az önkéntesek teljesítménye közötti szakadékot!

   - Történeti alkotmányunk a Vérszerződéstől kezdve magyar Nemzet – legalább ezer éve fennálló – államalkotó akarata. 

   - A magyar alkotmányosság a szokásjogon és a joghagyományokon alapul, de szerves jogfejlődésel modernizálható…

   - A magyar alkotmányosság nem szüntethető meg, nem függeszthető fel, legfeljebb agresszióval. (Azzal szemben pedig ellenállási kötelessége van minden magyarnak!)

   - A magyar föld nem tőke, hanem megújuló természeti erőforrás, amelynek legfőbb tulajdonosa a Szent Korona, s így nemzeti köztulajdon.

   - Törvénysértés jogot nem alapíthat.

   - A magyar alkotmányosság tartalmi elemei: a Szent Korona önálló, és kizárólagos főhatalma (szuverenitása), közjogi személyisége, intézményei, és a törvényes jogok és kötelezettségek arányos egyensúlya.

  •  A társadalom számára rendelkezésre álló erőforrások (pl. a közpénz!) a Magyar Szent Korona tulajdonában vannak, s ezekhez annak tagjai szabadon kell, hogy hozzájussanak érdem (teljesítmény) alapján. ..
  •  A Szentkorona-tagság szabadságát csak biztosíthatja a jogalkotás, de soha nem csorbíthatja.
  •  Párt, vagy akár egy nemzedék pillanatnyi politikai érdeke, vagy bármilyen hatalmi fölény akarata magyar alkotmányt nem írhat… stb.

Remélem ebben az összehasonlításban mindenki számára világossá válhat az, hogy az AB bírái hatalmas fizetésük ellenére sem voltak képesek, kiizzadni magukból egy ehhez hasonló súlyú ún. „vívmány” listát! Pedig a nép és a nemzet, sőt még a politikai elit tisztességesebb része is ezt várná el tőlük!

 

A tudás hatalom, a gondolat szellemi erő?

      Egyre többen teszik fel a kérdést : mit is értünk szokásjog alatt?

 Biztosan nem azt, amit megszoktunk a bolsevista-globalista korszakok alatt! Sokkal inkább a (régiségben) bevált, így a sokszor, visszatérően alkalmazott „igazságtevő” megoldásokat, amelyek az írott jog „gyepűjeként” nem feltétlenül a törvényhelyek előttiségét jelenti, hanem azt, ami utána van. Vagyis: az idejétmúlt, igazságtalan jogszabályok helyett a józanész természetjogi igazságát, mely feltétlen erősebb minden írott normánál.

(ENSZ Egyezségokmány 1976. II. rész 5. cikk 2 bekezdése szerint: „A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem, vagy csak kisebb mértékben ismeri el.”)

Ám ne csak a papíron maradó ENSZ, vagyis a globalista bankárkaszt nemzetközi intézményrendszeri normát citáljam ide  (amit egyébként legtöbbször nem tartanak be), hanem a Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott mű szerzőjétől – Ipolyi Arnoldtól – is idézzek pár mondatot:„….nálunk…a tetszelgő álműveltség fanyar mosolyával nézik le a múlt emlékekit… melyekhez hasonlót a mai czifraságaink ál- és pótdíszítményeivel nem vagyunk képesek alkotni… és valahányszor ez a népek történetében beáll, mindenkor a nemzetek hanyatlását jelzi, melyek amint nem képesek többé az ősök nagy alkotmányait fenntartani, tisztelni és megérteni, azonnal megszűnnek képesek lenni azok folytatására, újak alkotására.”

Őseink a szkíta/szittya és hun joghagyományt folytatva a hazatérés utáni szétszabdalt hatalomgyakorlásból is pontosan megérezték, hogy: soha nem szabad emberi személy kezébe adni a főhatalmat, mert a hatalom elrontja, erkölcsileg elzülleszti azt, aki nem rendelkezik elég alázattal, s nincs mellette az állandó ellenőrzés lehetősége.

(A mi őseinknél határozottan egy személyi vezetés, csak a hadba vonuláskor volt!)        

Mindezek okán egy olyan „isteni személyt” kerestek, aki tisztán megtestesítette Isten és a Nemzetünk akaratát. (hiszen a nép szava Isten szava) Majd, az igazságos és méltányos,      ősi jogrendünk szokásjogi alapját is ez képezte, hiszen az utolsó, ismert vérszerződésünk pontjaira épült. A jog szavunk pedig a „jó ige” összerovásából keletkezett! Ennek a „jó igének” a foglalata lett a Szent Korona, melynek intézményei biztosították, hogy nem csak a végrehajtó hatalmat gyakorló uralkodó döntése, hanem az addig is beváltan működő szokásjog vált nálunk alapvető zsinórmértékké! Így a Szent korona lett a főhatalom igazi birtokosává a magyar köz- és magánjogi  gondolkodásban. Ami azt is jelentette, hogy az országgyűlés sem mehet a szokásjoggal szembe csak akkor, ha az a szokás már nem szolgálta a közjót, tehát szükségtelenné vált. A nemzet hatalomátruházó aktusával – vagyis a kornázással – lett minden magyar király a Szent Korona első szolgája, aki a régi, bevált szokásokat megtartotta és megtartatta, egészen a szakrális királyság végéig. Horthy Miklóst kormányzónak pedig az a nemzetgyűlés választotta meg, amely szembesült azzal, hogy a főhatalom gyakorlása a rendes szokásjogi kereteken belül nem gyakorolható, így az akkori nemzetgyűlés magát nyilvánította a szuverenitás letéteményesének a vészhelyzetben. A kormányzó megválasztása azonban szokásjogi elem volt, hiszen Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kossuth Lajos is kormányzóvá lett választva akkor, amikor az éppen regnáló király vagy akadályoztatva volt, vagy túl fiatal lévén nem tudott kormányozni még, vagy a Nemzet alkotmányosságával – vagyis a Szentkoronával – szembefordult. Horthy Miklós megválasztása esetében a koronázott király megszegve esküjét és a hitlevélben foglaltakat Svájcba menekült ahelyett, hogy a budai királyi várba költözve, teljesítette volna vállalt a kötelességét! A legitimisták persze arról beszélnek, hogy akadályoztatva volt, de 1918 őszén ez nem volt igaz. S ha Budapestre jön és nem Károlyi Mihályt nevezi ki miniszterelnöknek, hanem Tisza Istvánt, úgy pl. nem biztos, hogy bekövetkezikTrianon.

(Ne feledjük a Szent Korona Országának - a történelmi Magyarországnak - óriási előnye volt Európában, hogy a hozzá csatlakozó államok is megkapták a Korona védőernyőjét, sőt a hazánkba bevándorolt tisztességes személyek is ugyanazon jogokkal és kötelezettséggel rendelkezhettek, mint maguk az államalapító őslakosok, ha a Szentkorona állameszme szolgálatába szegődtek, értékrendjét elfogadva éltek. Ez részben a Habsburg uralom alatt is megmaradt, de csak a vármegyei autonómia miatt. Talán ma is ez lenne az egyik lehetőség, a központi hatalom ellenőrzésére! Azt kellene tudomásul venni azoknak, akinek nem fáj

Trianon, hogy a nemzetiségek elnyomása csak egy jó ürügy volt a szabadkőműveseknek. S ha minden területen népszavazást tartanak, úgy egy centit sem tudtak volna elvenni tőlünk!)   korona-hiteles-rajza-mas-mint-a-mostani.jpg

 

Akkoriban nem napi politikai érdekből alkottak törvényeket az Országgyűlésben egyetlen nemzedék képviselői, – főleg nem mindig pártoskodva –, hanem az ősi jogelvek mentén született meg a korszak igényei által szükségessé vált szabály. Ám leírni sem kellett mindent, hiszen a szokásjog egyik igen fontos eleme – sőt mondhatni a lényege – éppen az, hogy a szabályok zöme azzal alakul ki, hogy mindenki betartja. Ma sajnos azt sem tartja be sem a hatalom, sem a nép, ami le van írva, mert elveszett az ősi erény, a hit és a szkíta erkölcs.  (Hérodotosz írta egykor: A szkítáknak azért nem kell írott törvény, mert szívükben él az igazság, s számukra az volt a legfőbb törvény.)

Hiszem, hogy a nemzedékek által felhalmozott joghagyomány soha nem válhat lezárt dogmarendszerré, azonban tudom, hogy amit leírnak az előbb-utóbb merevvé, statikussá válhat. Ezzel szemben csak is az önzetlen, stratégiai gondolkodás, a közjó és a nemzet iránti felelősség tud majd fellépni. Ez a felelősség hatott át engem, amikor 2006 őszén, kiálltam a budapesti Kossuth Lajos térre, s elvállaltam, hogy az alkotmány ügyét érhetően közvetítem a tömeg felé. Sajnos az Aranybulla ellenállási jogának viszonylagos ismertsége nem nagyon eredményezte azt, hogy a tömeg az én előadásom alapján felismerje: az alkotmányellenes hatalommal szemben nem csak jog fellépni, de egyben egyéni és közösségi felelősség, sőt egyenesen kötelezettség is. A legtöbb érdeklődő sajnos csak felületesen figyelt ránk! Ám tekintsünk most el az ott is megjelenő okkult szimbolizmustól, sőt még a szakralitástól is és egyszerűen emlékezzünk arra, hogy 2006. október 23-ra meghirdettük a Nemzetgyűlést Budapestre: a Kossuth térre! A regnáló hatalomnak ezért nem maradt más lehetősége, csak az erőszak. Magát az Alkotmányt Helyreállító Nemzetgyűlést sokan készítették elő, de itt csak néhány nevet említenék meg: Gálfalvy Gallik Béla, Molnár Tamás, Nagy László, Schuster Lóránt, Halász József és még sokan mások.  Utóbbi zseniális 5 pontját biztosan közfelkiáltással fogadta volna el a Nemzetgyűlés, ezért is fontos, hogy itt is megjelenjen a szövege, megismerhessék a fiatalok és az érdeklődők. Tudni kell hozzá, hogy abban a korban nem csak a jog nyelve, hanem még az államnyelv is a latin volt  alkotm-harmaskonyv.jpg

 

Magyarország Alkotmánya
a Szentkorona Eszme Alapelveiben megfogalmazott
Szabadság Alkotmánya

(Készítette: Dr. Halász József)
1. § Magyarország örökké szabad. (Ez latinul így hangzott: Hungaria semper libera)

2. § A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez. (Ez latinul így hangzott: Una et eadem libertas)
   a) A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek.
   b) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén
.
3. § Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen, örök tulajdona, amelyet csak a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (Latinul így hangzott: Sacra Corona radix omnium possessionum)
A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
   a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
   b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
   c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot.

4. § Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.                                                                                (Ez latinul így hangzott: Sub specie Sacrae Coronae)
5. § Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.                                             (Ez latinul így hangzott: Ius resistendi et contradicendi)

(S a 2006-os Nemzetgyűlésen ezen öt pontot biztosan megszavazza közfelkiáltással a tömeg!)

 

Mit akadályozott meg 2006-ban a rendőrterror?

 

Ugye ezek alapján érhető, hogy a globalista bankárkaszt legfőbb hazai kiszolgálója (fletó) nem is tehetett mást, csak átlépve a gazdái által meghatározott „ jogállami kereteket”, bele kellett egyszerűen lövetnie a Nemzetgyűlésre igyekvő tömegbe. (Egyébként érdekes, hogy erről sem a médiában, sem a közbeszéd internetes fórumain, nincs soha semmilyen említés! Szívesen beszélnek mindenről a televizióban a megmondóemberek, csak az Alkotmányt Helyreállító Nemzetgyűlést ne kellejen megemlíteni!)

Bencze József országos rendőrfőkapitány legalább elnézést kért 2010 februárjában  a rendőri bűncselekményekért. Az Országgyűlés 2010. június 8-i (33/2010.) határozatában „mint a Magyar Köztársaság (?) legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kért az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért„!!

Persze a pártképviselőket népképviseletinek hívni, csak egy olyan köztársaságban lehet, ahol elfogadják törvényesnek a szovjet hadsereg nyomásgyakorlása alatt megszületett ál-törvényeket! Ráadásul nem bocsánatot kellett volna kérni az illegitim, vagyis a reklám-demokrácia által manipulált hatalomnak, hanem végre felismerve a mai alkotmányos és erkölcsi válságot, létre kellett volna hoznia azt az Alkotmányt Helyreállító Nemzetgyűlést, melyet 2006 őszén még a saját – vagyis törvénytelen – ál-törvényeiket is átlépve, megakadályozott a balliberális szekértábor. Ezt a harcot azonban vagy a taktikázó igazság, vagy a fegyverek döntik el. Deák Ferenc még tudott taktikázni 1867-ben, mert a legifjabbak számára is ismert volt, hogy mit jelent az alkotmány védőboltozata alatt élni, s az ifjúság szeme előtt ott lebegett a szabadságharcunk közeli emléke. 1956-ban az ifjúság az egész országban fegyvert fogott az alkotmányunkat lecserélő megszállók és hazai kiszolgálói ellen. Akkor Bibó István lehetségesnek tartotta az 1956-os magyar forradalom után esetleg egy forradalmi alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és alkotmány létrehozását. Vagyis a saját liberalizmusából adódóan nem vette figyelembe a magyar jogi géniuszt, a történeti alkotmányunk páratlan lehetőségeit. Sajnos 2006-ban az utolsó fegyveres szabadságharcunk félévszázados évfordulóján nem sikerült, de a Nemzetünk szervezetlensége okán nem is sikerülhetett a Nemzetgyűlés létrehozása. Ezért azt hiszem, hogy fel kell készülnie az ifjúságunknak arra, hogy átvegye tőlünk a stafétát. S a magyar joghagyomány lényegi elemeinek az ismeretében, nem félek attól, hogy ők ne képviselnék majd a visszakövetelését az őseink által lefektetett alapelvenek. A valódi közösségi érdekképviselet éppen attól lesz erős, ha a fiatalság a maga életenergiáit az életigenlő jövőképre fordítja. Vagyis nem a mértéktelen fogyasztásra, az agyfertőzésre és tudati rablánc kiépítésére szolgáló nyugati kultúrára, nem a profitmaximalizáló gátlástalanságra figyel a fiatal, de a valóban erkölcsösen élhető államot újjáteremtő joghagyományunk megismerésébe, a saját boldog jövőjének megalapozásába fekteti minden szabadidejét!

„…mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös szerződések által állapíttatott meg s a nemzet életéből fejlett ki; azon alkotmányt, melyet időnkint a kor kívánatihoz mi magunk alkalmaztunk, s mi magunk akarunk ezentúl is alkalmazni; azon alkotmányt, melynek alapelveit századok szentesítették.”(Deák Ferenc)     

A haza bölcse szerint tehát az alkotmányunk alapelveit századok és nem egy nemzedék akarata szentesítette. Ezért sem értem azt, hogy az alkotmányunk védelmében folyt egykori szabadságharcaink – vagyis Bocskay, Rákóczi, Kossuth önkénteseinek a küzdelmei – miért halványultak el 77 év alatt? Hiszen csak ennyi ideje élünk mi magyarok az alkotmányunk nélkül. Talán elhitték, hogy szovjet, vagy a mostani pénzügyi megszállások alatti ál-alkotmányosság valóban törvényes? 2006 ősze óta sokan fordultak hozzám, hogy mikor jelentetünk meg a magyar történeti alkotmányosságról egy olyan rövid és közérthető munkát, ami az átlag magyar ember számára is érthetővé tenné azt, hogy miért is kell ragaszkodnunk a saját és bevált alkotmányunkhoz? (Remélem, e munka – színvonalában is – eléri ezt a célt és sikerül kiadót és nagyvonalú, nemzeti érzelmű támogatókat találni a kinyomtatásához!)

xxx.jpg       

Bízzál és higgyél a magyar jövőben, amit Te is alakíthatsz!

 

Sokszor jut eszembe az, hogy a legkönnyebb megérteni az alapelvekből azt, hogy egy olyan személy kezében van a főhatalom, aki biztosan nem szabadkőműves, biztos nem labanc, s nem zsarolható, sőt nem is pártkatona. Milyen jó lenne, ha ma is egy ilyen személy kezében lenne a főhatalom!  S nem élne vissza vele úgy, mint ahogy a nyugati királyszuverenitás államfői visszaéltek folyamatosan, s kialakították az abszolut monarchiákat, közben a mi királyaink az igazságos és méltányos joghagyományunk őrzőiként szerepeltek. Ugye milyen kevesen gondolnak már napjainkban arra, hogy ez az emlitett személy a Szentkorona, aki valóban nem zsarolható, nem szervezhető be sem pártba sem titkos szervezetbe, s nincsenek egoista céljai, csak őrzi a „századok által szentesített” alkotmányos közakaratot, amely a magyar nemzet régi és új nemzedékeinek is beváltan működött! S ma is tudná azt biztosítani, hogy a szerzett jogok el ne veszhessenek a pártok, vagy egoista politikusok marakodásában.

De hogyan is történhetett az, hogy a szovjet megszállás alatt sikerült ezt az alkotmányosságot lecserélni egy sztálini diktátumra, majd 1989-ben egy eltitkolt globalista parancsra átváltani? Igaz, mára végül is kialakult egy olyan Lex fundamentális (vagyis alaptörvény) amelynek a Nemzeti hitvallása többé-kevésbé elfogadható, ám a normaszöveg szinte teljesen a globalista pénzhatalom érdekeit képviseli? (Kivéve az R cikk!) Viszont mégis kilóg rendesen a lóláb, mert a zárórendelkezésben elismeri törvényesnek Kádár János rendszerét, vagyis nem a magyar Nemzetre, hanem az akasztásokkal terhelt kommunista rendszerre hivatkozva törvényesítette magát az Alaptörvényt is, a Fidesz-KDNP frakció!

(Zárórendelkezés 2. pont: Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.)

Ismert tény, hogy a német, majd a szovjet megszállás után Magyarország elvesztette szuverenitását és a legitim, a Szent Korona Állameszmére épülő történeti alkotmányát perifériára sodorták. Ezzel olyan helyzetbe hozták az ország népét, hogy bár a saját alkotmányunk érvényes, de mégsem tudták/tudjuk érvényre juttatni! Sajnos az 1949-ben szovjet mintára hozott kartális alkotmány 1989-es módosítása az utolsó kommunista Országgyűlés munkája. S ha az 1949-est sztálini örökségnek tekintjük, akkor a módosítást globalista parancsnak kell felfogni. Hiszen azért mentették ki (főleg az USA magyarországi nagykövete segítségével) az előző rendszer párt és KISZ-vezetőit a felelősségre vonás alól – Sólyom Lászó AB elnök közreműködédével –, hogy számíthassanak a hazai privatizációban zsíros falatokra, s biztosak legyenek abban, hogy egy olyan „kiszolgáló személyzetet” mentenek meg a felelősségre vonástól, akik a nyugati finánctőke legnagyobb barátai lesznek!  Ebbe a nyugaton teljesen jól működő politikai idillbe rontott bele Gyurcsány azzal, hogy nyilvánosságra hozta az elhíresült beszédét. (Senki ne higgye el, hogy a hazai főszerkesztők annyira függetlenek, hogy vették volna a bátorságot és nyilvánosságra hoznak a regnáló miniszterelnököt lejárató beszédet úgy, hogy azt ne maga Gyurcsány kérte, vagy parancsolta volna! Maguktól ezt, biztosan nem merték megtenni, s ennyit a sajtószabadságról!)

Egyébként az 50-ik évforduló azt a lehetőséget biztosította a Kossuth térieknek is, hogy kinyilvánítsák: 1956-os forradalomra tisztelettel tekintenek, s máig érvényes példaként gondolnak rá. Sőt '56-ot nem ritkán ellenforradalomnak nevezik, de nem abban a negatív kicsengésű értelemben, ahogy a szocializmus idején használták, hanem úgy tartják, hogy annak főcélja Magyarország normális társadalmi berendezkedésbe való visszatérítése volt.   S ha a Horthy rendszer magát ellenforradalminak nyilvánította, akkor nem is szabad forradalomnak hívni ’56-ot, mert az bizony nemzeti szabadságharc volt! Az Alkotmány Helyreállító Nemzetgyűlés célja egyes 2006-os személyiségek és csoportok szerint a visszatérés a történelmi magyar államok sorába, s így a történeti alkotmányhoz is. Szinte egységesen állították azt, hogy a rendszerváltás elmaradt vagy legalábbis megrekedt, ezért „valódi rendszerváltásra” van szükség. (Vagyis nem a mostanában feltűnt új arcok, az ún. „internetes rendszerváltók”találták fel a spanyolviaszt!) Akik ezen célokat akkor még nem értették, mára már biztosan igazat is adnak a Kossuth térieknek, mert napjaink covid-terrorja egyértelmű bizonyíték arra, hogy valóban szükség lenne a bevált alkotmányos evidenciák visszavételére. Ugyanis ha egy nemzet életében megtört a szerves fejlődés, akkor olyan célt kell kitűzni, amely a megszállások (német, szovjet, pénzhatalmi) külső kényszere nélküli természetes állapota lenne a nemzetnek. Vagyis az organikus fejlődéshez az szükséges, hogy legalább a történeti alkotmányosságunk alapelveit ismerje meg minden fiatal, hogy a mai pénzdiktatúrával szemben legyen megfelelő, sok évszázadon keresztül bevált fegyverzetük!

S ha az ifjúság tisztában lesz mindezzel, akkor a történeti alkotmányosságunk alapelveinek ismeretében a magyar érzelmi-lelki-kultúrális-tudati-szolidaritási közösségből, vagyis a nemzetből kiszakadtak jelentős része vissza fog találni a saját közösségébe. S tudni fogja, hogy az alkotmányosság nem az, amit neki tanítottak!

Akkor pedig képes lesz komoly tudati változásra is, vagyis a mai globalista agyfertőzést, a fogyasztó lét függőségeit gyorsan le tudja majd küzdeni. Mert csak meg kell érteni, hogy a mai hatalom egyenesen reszket a hatalommegosztás ősi rendszerétől. Mert a joguralmat abban, maga a megvesztegethetetlen Szent Korona biztosította, minden nemes fő számára. Majd 1848. áprilisi törvényei után, minden országlakos bekerült az „alkotmány sáncaiba!”  Olyan kiválóan működő államszerkezettel rendelkezett a Magyar Királyság, hogy Horthy Miklós kormányzósága idején még csonkoltságunkban is le tudtuk hagyni Ausztriát. S ennek nem csak a magyar kreativitás, hanem a joguralmi állam igazságossága is oka volt.

(Ne feledjünk különbséget tenni a jogállam és a joguralmi között! A jogállamról József Attila is megírta, hogy: „Jogállamban pénz a fegyver” Viszont a joguralmi államban a jog a fegyver, vagyis a Szent Korona áltl képviselt alkotmányos elvek/vívmányok vagy evidenciák alkotják azt a keretet, amin belül lehetett törvényeket alkotni az Országgyűlésnek, de azokat nem léphette át soha. Ugyanígy az uralkodó is kénytelen volt az evidenciákhoz ragaszkodni! Szabadságharcaink minden esetben az alkotmányosság megsértése miatt indultak el!

 

Ma viszont a magyar joghagyománytól teljesen idegen Alkotmánybíróság által konkrétan meg nem határozott vívmányok/evidenciák agyon vannak halgatva! Pedig az alkotmányos evidenciák sokkal többet jelentenek, mint az alapjogok, az állami szuverenitás védelme, sőt a hatalommegosztás valós kiépítése stb. Lásd: a vármegyei önkormányzat jogkörének – vagy bármely más szerzett jognak önkényes – korlátozása összeegyeztethetetlen velük. Hazánban a szokásjogon keresztül kialakult történeti alkotmány bevált és változtathatatlan alapelveit, a Fáy Árpád vezette Alkotmányos Jószolgálati Testület készítette el, már közel két évtizede, a politikai elit azonban hallani sem akar róla, mert akkor megfelelő ellenőrzés alá kerülne az Országgyűlés, de megszűnne a reklám-demokrácia minden álságossága! Az evidenciák szövegének aktualizálását pedig a Nemzeti Egységet Előkészítő Mozgalom tagjai végezték el még 2017-ben. Ezen alapelvek - mint evidenciák-, bizonyításra sem szorulnak, s ez biztosít is számukra védelmet. A teljes magyar ezeréves törvénytár, az ún. Corpus Juris nagyon nagy joganyag lenne egy átlag magyarnak elolvasni, így csak tömörítvényét, kivonatát, alapelveit, vagyis evidenciáit, a Fidesz szerint a „vívmányokat” ajánlhatjuk most az olvasó kezébe.

Alapelvek, evidenciák vagy vívmányok?

(Történelmi államunk alkotmányos evidenciái)

 

A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNYOSSÁGUNKBÓL FAKADÓ elvi BIZONYOSSÁGOK

 

Az alábbi elveknek– a történelmi államunk alkotmányos evidenciáinak –felvállalásával és szigorú betartásával kell minden közszereplőnek, s honpolgárnak dolgoznia és élnie, mert az alkotmányosság erkölcs és életmód is egyben, s a nemzet identitásának része! Ne akard az értékrendi Nemzet élet harmóniáját megtörni kufár, vagy jogtalan előnnyel, félrevezetéssel, csalással! Ősi-szkíta alapgondolat, hogy ne akarj senki másnak olyat, amit magadnak sem szeretnél! Csak is olyan rendszer működhet hazánkban törvényesen, mely őseink alábbi elveit tiszteli, betartja és betartatja!

Ezt a 18 pontot kell tehát ismernie, betartania, megvédnie minden magyarnak!!

1./ Történeti alkotmányunk a Vérszerződéstől a német megszállásig, vagyis a legutolsó, alkotmányos alapokon álló, törvényes jogalkotásig volt a gyakorlatban, mint a nemzedékeken átívelő magyar nemzet – legalább ezer éve fennálló – államalkotó akarata. (Az államalkotó igényt a szkíta-hun ősállami létből hozták a hazatérő őseink!)

2./ A Szentkorona alkotmányosság ma is érvényes. Azonban érvényesülése, ma még ideiglenes akadályoztatás miatt nyugszik. (Érvényesülésének helyreállítását a Szentkorona intézményei – elsősorban a Nemzetgyűlés – körültekintően, a kialakult történelmi helyzethez igazodva hajtják majd végre.)

3./ A magyar alkotmányosság a szokásjogon és a joghagyományokon alapul, de szerves jogfejlődése modernizálható, ám a Szentkorona állameszme intézményétől semmilyen módon el nem választható. (A történeti alkotmány nem szüntethető meg, nem módosítható még népszavazással sem, mert egészen más a természete. Nem egy okmány, hanem a nemzet identitásának az egyik legfontosabb része. Nem írott kartális alkotmány, nem merev dogmák gyújteménye, hanem a magyarság életmódja, melynél a szerves időszűrőn keresztül kihullik az, amire már nincs szüksége a Nemzetnek és a Szentkorona tagok által képviselt népnek! )

4./ A magyar alkotmányosság nem szüntethető meg, nem függeszthető fel, legfeljebb agresszióval. (Viszont az ellen joga és kötelezettsége fellépni minden időben minden magyarnak legfőképpen azért, hogy a de jure legitimitás azonossá legyen a de facto hatalmi helyzettel. A kisbetűs nemzet Szentkorona nélkül csak nép, tömeg, sokadalom. Illetőleg a nép, ha alkotmányához hű, vagy ahhoz visszatér, akkor a nagybetűs Nemzetté emelkedik, vagyis a Szent Korona tagja lesz!  Napjainkban a Szent Korona nagyon keresi a Nemzetét!)

5./ A magyar föld nem tőke, hanem megújuló természeti erőforrás, amelynek legfőbb tulajdonosa a Szent Korona, s így az nemzeti köztulajdon.

(Csak érdemmel lehet birtokjogot szerezni rajta, de nem lehet a közjót-közérdeket figyelmen kívül hagyva tulajdonná tenni. Hasonlóan kezelendő pl. a víz, levegő, ásványkincsek, frekvencia, stb. Bár az az 1861. évi országbírói értekezlet (ITSZ 20.§-a), az ősiségi nyílt parancs rendelkezését ellenkező alkotmányos rendezésig hatályában fenntartotta, ám álláspontunk szerint itt az idő az alkotmányos rendezésre az őseink szellemében, de a szerves jogfejlődést figyelembe véve. Az említett joganyag ugyanis a bírói gyakorlat által – amely azonban jelentős Habsburg befolyás alatt állott –, vagyis teljesen „törvénytelen szokásjogi” úton vált a magyar jog részévé. Sajnos ennek felel meg a ma hatályos szabad ingatlanforgalom. Ezt „törvényes szokásjoggal” de az érdekeltek számára a lehető legkisebb sérelemmel kell helyreállítani, ám a meglévő birtokjogot csak és kizárólag a nemzetellenes cselekedet kapcsán lehet elvonni bárkitől.)

6./ Törvénysértés jogot nem alapíthat. A Szentkorona állameszme alapján csak legitim – szigorúan szabályozott – eljárásban lehet a történeti alkotmányosság fejlesztését, szokásjogi módosítását végezni. (A történelem során létező magyar államok sorával való államjogi folytonosság nélkül nem létezhet törvényes jogalkotás, ezért az így megszavazott törvények ál-törvények, alkotmányellenesek, vagyis semmisek.)

7./ A magyar alkotmányosság tartalmi elemei: a Szent Korona önálló, és kizárólagos főhatalma (szuverenitása), közjogi személyisége, intézményei, és a törvényes jogok és kötelezettségek arányos egyensúlya. (A népszuverenitás csak a népképviselet útján és részben valósul meg, mert a népet is korlátozza az igazságos és méltányos joguralmi állam bevált joghagyománya. Azonban a jelen kor médiamanipulációs választásai, pontosan a jogok és kötelezettségek arányos egyensúlyát, a Szentkorona állameszmét számolta fel!)

8./ A történeti alkotmányosság által meghatározott magyar intézményrendszer, és eljárási szabályok keretei között kell működnie a magyar államnak.(Vagyis a rendes szokásjogi igazságosság, méltányosság elvei és a joghagyomány tisztelete mentén. Így nem vehető át idegen jogrendszerekből semmi, ami nem a magyar Nemzet érdekében áll, nem a közjót szolgálja.  Pl. az idegen kancellári vagy elnöki (prezidenciális) megoldások sem átvehetők!)

9./ Az ember lényegénél fogva szabadságra született, amit – a kötelezettségek megtartása esetén – alapvető joga megélni a nemzete közösségében. A magyar Nemzet politikai közösség és erkölcsi alapú értékrendi szövetség is egyben. (A legmagasabb szintű lelki és tudati összetartozás cselekvően önvédelmi, közjót biztosító és örök időkig tartó sors- és kultúrközössége – sőt politikai védőernyője is a Nemzet –, amely nem egyszerűen a nép szinonímája!)

10./ A Szentkorona intézményeinek – legfőképpen a kormánynak – a feladata, egyben a kötelessége a Szent Korona tagjaihoz méltó emberi élet és közszabadság feltételeinek biztosítása, s a Nép és a Nemzet közösségi és az egyéni szabadságának tiszteletének biztosítása.(Figyelem! Épp most akarnak bennünket kötelezően kísérleti vakcinázni!!!)

11./ A társadalom számára rendelkezésre álló (állami) erőforrások a Szent Korona tulajdonában vannak, s ezekhez annak tagjai szabadon kell hozzájussanak, érdem és teljesítmény alapján. (Az állam által biztosított csereeszköznek és értékjelnek – vagyis a közpénznek – szintén monopol- és extraprofit, uzsora, illetve a bank és pénzrendszer bármilyen csalárd tevékenysége és termékjellegű technikája nélkül kell szolgálnia az állam minden polgárát, vagyis a Szent Korona minden értékrendben élő tagját! Ma sajnos ezeket az evidenciákat teljesen figyelmen kívül hagyja a hatalom, főleg a nyugati finánctőke érdekei miatt, mert a mai pártok számára a bankok érdekeinek csorbítatlansága: mindenekfelett!)

12./ A Szentkorona-tagság szabadságát csak biztosíthatja a jogalkotás, de nem csorbíthatja.(Az emberi szabadság érvényesítésének eszközrendszere többek közt az igazságos jog, a gazdaság, a közigazgatás, a közélet és a magánkapcsolatok rendszere.)

13./ Az évszázadokon át beváltan működő, nemzetmegtartó Szentkorona állameszme védelmére, valamint a közjó javára kell az államnak és tagjainak minden erőforrást mozgósítani. (A Szentkorona tagság – vagyis a Nemzet – egyik fontos kötelezettsége az, hogy minden körülmények között védje meg az alkotmányos jogokat!)

14./ A nép és a nemzet akaratából hatalomhoz, politikai cselekvéshez jutott, helyben jelölt ún. választókerületi-követnek, és minden más közszereplőnek különösen fontos kötelessége a Szentkorona alkotmányos rendjének betartása és betartatása, a közjó előmozdítása. (Ez is a józanész alapján könnyen belátható!)

15./ A Szentkorona közhatalmát fő-intézményei megosztva, mellérendelten, egymást ellenőrizve és ellensúlyozva – önmagából az alkotmányosságból fakadóan – gyakorolják. (Ez is a józanész alapján könnyen belátható!)

16./ Minden állami- és közcselekedet, ami az itt felsorolt alkotmányos evidenciák, vagyis bizonyosságok figyelembevétele nélkül vagy sérelmére hozatott, köttetett vagy alkottatott – legyen az jogszabály, egyezmény, nemzetközi, – vagy más szerződés, rendelet, rendelkezés, stb. – a keletkezésétől fogva semmis. Ezért azok, mielőbb újra tárgyalandók! (Sőt még ez is a józanész alapján könnyen belátható!)

17./ Párt, vagy akár egy nemzedék pillanatnyi politikai érdeke, vagy bármilyen hatalmi fölény akarata magyar alkotmányt nem írhat, mert az alkotmány csak a szerves fejlődés eredménye és a törvényekkel van egész és rész viszonyában. (Ezért az alkotmány szokásjogi elemeit csak a szerves fejlődés változtathatja meg, fokozatosan. Alkotmányra épülő törvényhozás pedig a titkos, általános, egyenlő, közvetlen és kötelező választójog alapján állhat fel, de kizárólag törvényesen, média- és pénzmanipulációs lobbizás nélkül.)

18./ A Szentkorona állameszmét – illetve az alapelvek, evidenciák mentén hozott törvényeket – még a vendégként hazánkban tartózkodóknak is tiszteletben kell tartaniuk!  (Ez is a józanész alapján könnyen belátható!)

Eddig az a munka, amit a Nemzet egyesítésének előkészítésére vállalkozó Mozgalom (NEEM) teljes mértékben támogat, hiszen őseink akaratát tükrözi minden mondata. Jó lenne, ha párbeszéd kezdődne a nemzeti oldal minden kisebb-nagyobb tömörülése között, hogy sikerüljön olyan nemzeti egységet létrehozni, ahol minden túlzó vadhajtást le tudunk metszeni, de közben megtaláljuk azt a lehetőséget, ahol a Nemzetünk fája leginkább növekedésnek tudna indulni! Mi ugyanis nem azt keressük a másik magyarban, ami elválaszt bennünket, hanem ami összeköt. Vagyis, vadhajtások nélkül tudunk együttműködni, de csak akkor, ha nem az ego uralma a jellemző a másik szervezetnél! Mert minden ego vezérelte közösségben észrevétlen nőnek meg a vadhajtások, de közösen meg kell egyezni végre abban, hogy melyeket kell szépen, gondosan lemetszeni!

A fenti evidenciákat utóbb Fáy Árpád kissé megbonyolította…. neem.png

Ám a tisztesség és a méltányosság azt követeli, hogy leközöljük azt a változatot is, amely a jogot és a filozófikus gondolkodást jobban ismerők számára készült. Több benne a hivatkozás és Árpád logikai magyarázatai is megjelennek. Ezért azok számára is nagyon hasznos lehet, akik az egyszerűbb változatot nem tartják elég széleskörűnek, vagy kielégítőnek.  A függelék utolsó V. része lesz tehát Árpád utólag kiegészített anyaga!

“Nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?” OV

Hasznos-e az ifjúságnak, ha érti, s használja az evidenciákat?

A válasz teljesen nyilvánvaló és egyszerű: az emberek nagy többsége szeretne jól, vagy jobban élni, akarja, hogy legyen otthona! S legyen értelmes munkája és jövedelme, ami lehetővé teszi számára a normális, biztonságos életet, az étkezés, öltözködés, kultúra, gyermeknevelés, egészségügy stb. területén. Ha a történeti alkotmány ezt jobban biztosítja, márpedig jobban biztosítja, akkor számára fontos lehet annak alapos megismerése!

Most következzen egy idézet Budaházy Györgytől: „Csak két dolgot említenék a történeti alkotmányból: Magyarország örökké szabad, és Magyarország a Szent Korona tulajdona. Már csak ennek a két ősrégi elvnek a következetes alkalmazása is megakadályozta volna az ország kiárusítását, előnytelen feltételekkel való beléptetését nemzetközi szervezetekbe, hazaáruló alapszerződések megkötését.”

Ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy a történeti alkotmány szerint ember kezébe nem kerülhet a főhatalom – mert minden ember esendő – így őseink tudták, hogy csak a békés együttélés szokásrendje, a bevált szokásjogi elemek korlátai között működhet az állam igazságosan. Márpedig a magyar ember nem tud igazság nélkül élni és nem tűr maga felett alkotmányellenes uralkodást sem! Vagyis Bibó István híres mondata, miszerint „a hatalom demoralizál, (erkölcstelenít), tehát ellenőrzésre szorul!” – és ez nagyon is megvalósult a gyakorlatban mindenütt a világon, ahol nem volt a hatalomba kerülő személyek fölött valódi kontroll, vagyis szokásjogi alkotmány! Nekünk, azonban már a 892-es Vérszerződésünk is szokásjogi alkotmány volt! A szokásjog pedig a nemzedékeken át bevált és visszatérően alkalmazott, igazságtevő megoldások rendje. Ezt megismerni kifejezetten hasznos!

Hiszen ahogy Gyuri leírta: „a történeti alkotmányunk megakadályozta volna az ország kiárusítását, kifosztását, előnytelen feltételekkel való beléptetését egyes nemzetközi szervezetekbe, vagyis a nemzeti függetlenségünk feladását, illetve a hazaáruló alapszerződések megkötését.”  Nézzük viszont mit ír az alkotmányunkról egy cseh tudós!

Francisek Palacky cseh politológus szerint: ”A koronában rejlő magyar alkotmány…. oly egészséges és áldásos, hogy érdemes volna más országokban is alkalmazni. Mert megvan benne az igazi országos autonómia eleven csírája, amely nélkül a polgári és politikai szabadság tartósan meg nem maradhat. Jelen van benne a határtalan tökéletesíthetőség elve is….így érthető a magyaroknak  az ősi alkotmány iránti hűségük, tiszteletük, s érte folytatott hősi harcaik”

Ma sajnos ennek az ősi alkotmányosságnak még a nyomait is el akarják tüntetni!

A pártok ugyanis másban, a saját hatalmuk megtartásában érdekeltek!

Vagyis abban érdekeltek, hogy a közhatalom csak is a pártok között kerüljön elosztásra a választások alkalmával. Az a párt, amelyiknek hatalmi túlsúlya, vagy több pénze van magát reklámozni, egészen addig nyer a választásokon, ameddig nem derül ki róla, hogy nagyon nem a választókat képviseli! Ám erre jól vigyáznak a pártok, ezért mutogatnak mindig az előttük regnáló kormányok hibáira. Ez az általam REKLÁM-DEMOKRÁCIÁNAK nevezett rendszer, amely a bankárkaszt pénzpórázának, vagyis a pénzmennyiségi és a háttérhatalmi kapcsolatok függvénye! Csak gondoljunk az SZDSZ-re, amely azonnal megbukott, ahogy a Fidesz elkezdte a nemzeti húrokat pengetni, s közben igen jó kapcsolatokat alakított ki a pénzháttérhatalommal is. Mostanában, ahogy lazít ezen az utóbbi kapcsolatán, hatalmas támadásoknak van kitéve a párt, de az ország is. Ez azonban nem véletlen.

A pénzpórázra fűzött pártokkal szemben a Nemzet és a történeti alkotmányunk elvrendszere egyértelműen független a fináncoligarcháktól, hiszen a magyar Nemzetet jelképező Szent Koronát, nem lehetett sem megzsarolni, sem pénzpórázra fűzni, soha!

Ez az oka annak, hogy őseink soha nem voltak alattvalók, s nem a királynak, kormányzónak szolgáltak, hanem a Szent Koronának! Nem alattvalók voltak tehát a magyarok, mint a nyugati és keleti államok polgárai, hanem kifejezetten a Szentkorona tagjai voltak,  éppen olyan mellérendelésben, mint ahogy az ősi nyelvünk is mellérendelő!

Ezek szerint a magyar király, vagy kormányzó csak első volt az egyenlők között?                               

Igen és ezt a Habsburgok által gyűlölt: történeti alkotmányunk szinte mindig biztosította is, legfeljebb a bécsi kamarilla nem vette ezt figyelmbe! Ma sajnos hasonló a helyzet, mert most a budapesti országgyűlés nem veszi figyelmbe a népi akaratot!

Alaptörvény vagy alkotmány?

Legtöbben – még az alkotmánybírák is – alkotmánynak gondolják az Alaptörvényt. Helyes-e ez, vagy nem?  NEEM!  S Fáy Árpád barátom két mondatával válaszolok! „Alkotmány és alaptörvény. A tiszta elvek és az esendő valóság.” S Illyés Gyula után szabadon: hol zsarnokság volt, ott sajnos zsarnokság marad sokáig…mindenütt, még a gondolatokban is!

Nézzünk néhány jogtudós véleményét az alkotmányosság és alapelvek ügyében!

„A jogegyenlőség formailag nem matematikai egyenlőség, és a jogegyenlőséggel megfér a jogok és kötelezettségek aránylagosságának szempontja.” (Tomcsányi Móric)

„A magyar alkotmány nem írott, azaz rendszeres alkotmánylevélbe (charta) foglalt alkotmány, hanem történelmileg fejlődött éppen úgy: mint az angol. A magyar alkotmány tételei még néhány ún. alkotmánytörvénybe sincsenek foglalva, hanem részben szokásjogból, részben közönséges törvények elszórt rendelkezéseiből ismerhetők fel.”[1]

A magyar történeti alkotmányosság elvrendszeréből a 6. pontot most vegyük át itt újra:

’’6./ Törvénysértés jogot nem alapíthat. A Szentkorona állameszme alapján csak legitim – szigorúan szabályozott – eljárásban lehet a történeti alkotmányosság fejlesztését, szokásjogi módosítását végezni.”

(A történelem során létező magyar államok sorával való államjogi folytonosság nélkül nem létezhet törvényes jogalkotás, az így készült törvények alkotmányellenesek.)’’

Mindez tökéletesen mutatja, hogy de jure – vagyis jogilag – az állam illegitim ugyan, ám de facto – vagyis a valóságban – minden intézmény működik, amit a Kádár rendszertől örökölt meg a mai pártpolitikai elit. Az állam működési lehetőségeit a mindenkori kormányoknak kellene biztosítani stabilan alkotmányos jog- és adózási rendszerrel, a versenyt torzító korrupció felszámolásával. Azonban nézzük párat a mai alaptörvény preambulumából pár olyan sort, amely számunkra elfogadhatók!

„Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.  Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését”

Ha már Budaházy Györgytől való idézettel kezdtem, akkor ennek a résznek zárógondolatát is tőle idézem: „1945-ben erővel elvették a szabadságunkat, ezt mindenki azonnal megtapasztalta, de ’90 után cselesen lopták el azt, így idő kellett, hogy észrevegyük. Ennyi. De most már vegyük észre, és ne törődjünk bele. S ez a felismerés bizony a tolvajlásban ilyen-olyan szinten résztvevők közti válogatásnál sokkal többet jelent, vagyis a történeti alkotmányosságot helyre kell állítani! ”

Ez a helyreállítás azonban a pártonkívüli, de választókerületi követekből álló Nemzetgyűlés összehívását követeli meg! Hiszen kijelenthetjük, hogy az ún. rendszerváltás sajnos, a jogfolytonosság helyreállításának történelmi útjáról való letérés volt csupán. Vagyis egy olyan globális parancs, amely nem engedte meg, hogy a magunk útját járjuk, nem akarta, hogy Magyarország a magyaroké legyen, mert attól tartott, hogy a magyar minta utat találna a világ többi népeihez is!

(Ezen írás elején leírtam, hogy nem az okkult szimbolizmus keretein belül fogok mozogni, most mégis jelezem, hogy sokan a Fabian Társaságnak tulajdonítják a kommunista Kína, az olasz fasizmus, a német nemzetiszocializmus, valamint a szovjet típusú ál-szocializmus létrehozását világszerte. Azonban a pénzpórázra vett média segítségével becsapják az embereket, és ez megmagyarázza a Fabian Társaság szerepét a dekolonizált Brit Birodalom politikájának megfogalmazásában is. Ez azt is jelentheti, hogy sok művelt brit bennszülött, az újonnan függetlenedett államokban a fabiani társadalom, vagyis egy bankárkaszti titkos szervezet tagja is lesz. Oroszországban a kommunista hatalom átvétel szintén a brit Fabian Társaság munkája, amelyet a Londoni City bankcsaládjai finanszíroztak. Valójában az biztosan tudható, hogy 13 bankárcsalád kezében van a világunk pénzügyi irányítása, s ezek nagyon is a titkos társaságokon keresztül lobbiznak azért, hogy sehol a világon ne alakulhasson ki olyan helyzet, ami a számukra negatív. S íme, egy nagyon figyelemre méltó idézet Chris Schacht ausztrál szenátortól, aki 2001-ben ezt mondta: „Önök valószínűleg nincsenek tudatában, hogy mi, fabianiak, átvettük a CIA-t, a KGB-t, az M15-t, az ASIO-t (az ausztrál biztonsági hírszerző szervezet), valamint az IMF-t, a Világbankot és sok más szervezetet.” Nos ha ez így van, akkor vajon miért csodálkozunk a covid-terror bevezetésén? Bánóczy János fordításában olvastam egy cikkben, hogy ez a pénzhatalmi elit, a terveit évente kigondolja, s főleg a Bilderberg Csoporton keresztül, és profi ügynökeik számos olyan gondolatközpontot működtetnek, amelyek a kormánypolitikát irányítják, és amelyeket a valós világot irányító bankárok finanszíroznak. Így a világon élősködő tizenhárom (!!) bankárcsalád, vagyis a bankárkaszt ellenőrzi a világ központi bankjait, amelyek pénzt nyomtatnak, kamatot nyújtanak és ez magyarázatot ad arra, hogy az államadósság soha nem csökken. A gazdasági válságok, az olajválság (egyszerűen az árak növelésért), az Arab Tavasz, stb. mindegyike ugyanolyan legyártott háború volt. Van egy mondás, hogy a háború és a bankár ugyanaz. Ma már azt is tudjuk, hogy Bill Gates eugenista, nem csak a saját szakállára dolgozik a világ népességének a beoltásán, s a vakcinázó háború most a bankárkaszt lobbistáinak a legújabb terve egy népirtás és a világhatalom centralizálása, a nemzetállamok adósság szinten való végső lerombolása érdekében.

Valójában mit veszítettünk el?

 A szkíta-szittya eredetű magyar ősműveltségben még ma is kiemelkedő szerepe van a jogszerűség-igazságosság azonosságának, vagyis az alkotmányosság eszméjének. Minden egyes népi műveltségre és az értékelvű nemzetekre is jellemző bizonyos történelmi és kulturális teljesítmény, amellyel az emberiség közös értékeit gyarapítja.  A magyar történeti alkotmány a nemzetünk legkomolyabb alkotása, amely sok tudós szerint követendő példa lehetne minden nép számára, hiszen elvei és elvonatkoztatásai még a modern korban is nagyszerűen szolgálnák a közjót, leépítenék az igazságtalanságokat, s a pénzdiktatúra ellen is megállnák a helyüket.

Nyugaton a bal-liberális értékrend előnyt élvez a médiában, az iskolában a keresztyén-konzervatív értékrend hátrányára, s csupán az előbbi számíthat anyagi és politikai támogatásra. Az egyre erősödő nyugati abnormalitás most már Közép-Európát ostromolja,  de minél keletebbre jut el, annál nagyobb ellenállásba és elutasításba ütközik. Vagyis most, elszámította magát a bolsevik forradalmat egykor pénzügyileg is támogató bankárkaszt.

1945 előtt a jogtudó magyar értelmiség ismerte a helyes és jó hatalomról, az alkotmányos szabadságról, az ország régi törvényeiről és szokásairól való gondolkodást, ám a szovjet megszállás miatt már az ideiglenes Nemzetgyűlésről, annak tisztikaráról, sőt még a kormányról is Moszkvában döntöttek. Molotov úgy hozta létre a kormányt, hogy ki is jelentette: „Én hoztam létre és elég gyorsan.” [1] Ez pedig azt jelenti, hogy 1945 után minden moszkvai, majd később globalista parancsra történt hazánkban. Ezért egyetlen jogalkotás sem lehet törvényes, hiába fogadta azt el azokat a világ törvényesnek, mi pontosan tudjuk, hogy nem az!

Mit nevezünk történeti alkotmánynak?

B. Constant megfogalmazásában a következő: „ A történeti alkotmánynak igen korlátozott számú, de egyediségében annál jelentősebb példája ismeretes, mint amilyen Nagy-Britannia alkotmánya, s amilyen részben az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya és az „ezeréves magyar alkotmány” is.” Tegyük hozzá, hogy  új-zélandi alkotmány is tekintendő történetinek, sőt egyesek még az izraelit is idesorolják.  Az úgynevezett "történeti alkotmány" tehát mindig az adott kor pillanatnyilag érvényes alkotmányos berendezkedését jelentette, ebből következően soha nem volt mereven állandó, mert mindig folyamatos, szerves fejlődésben volt. Vagyis egyvalami volt benne állandó, a szükségszerű, de folytonos változás.  Így amikor a haazai történeti alkotmányról beszélünk, a közjogi folytonosságot hangsúlyoznunk kell, hiszen a Nemzet szerves időszűrőjén csak azok a nem alapvető jogok és kötelezettségek hullottak ki, amelyekre az adott korban már nem volt szüksége sem az igazságosságnak, sem a közjónak, sem a Nemzet érdekképviseletének, sem az állam fejének. Ő ugyanis – ellentétben a nyugati királyságokkal – nem tudott törvénykezni egymagában. Azt mellérendelő módon az államfő és a nemzeti képviselet – régebben a vármegyei követek – tehették csak, ám felettük is ott volt a Szent Korona, vagyis a főhatalom birtokosa. 

Mit ír erről a Wikipédia?

„A XVIII. századtól kezdődően, döntően a XIX-XX. század folyamán, szerte a világon folyamatosan a polgári alkotmányosság követelményeit hordozó kartális alkotmányok terjedtek el. A történeti alkotmányokat radikális társadalmi politikai változások tették általában félre, felváltva azokat írott alkotmányokkal, vagy ott keletkeztek kartális (vagyis merevségre ítélve leírt) alkotmányok, ahol nem voltak meggyökerezett hagyományos alkotmányos előzmények, mint pl. az Egyesült Államok esetében.”

Nem véletlen, hogy itt nincs megemlítve a magyar alkotmányosság, mert ahol működik a pénzpóráz, ott nem lehet sem a maagyarságról, főleg az alkotmányáról beszélni! Magyarországon a meggyökeresedett alkotmányos joghagyományt nem a pénz- és profit központú polgári korszak szüntette meg, hanem annak a kommunista típusú kísérlete, amely látszatra a pénzhatalom ellen született, azonban éppen annak az érdekeit képviselte egészen addig, amíg a bankárkasztnak szüksége volt rájuk.  Csak mi ezt nem vettük régebben észre!

A magyar alkotmányosság volt a bankárkaszt számára évszázadokon át a legnagyobb terjeszkedési akadály, hiszen az Aranybulla óta írásban is szerepelt benne néhány, számukra nagyon sérelmes tétel. Csak ízelítőül, nézzünk meg néhányat, hiszen a ma is használható alapelvek, mai nyelven és a mai kor igényekhez igazítva, már előzőleg olvashatók voltak.

VIII. p.) Ha külföldiek, tudniillik tisztességes emberek, jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeltessenek.
(XI. p.) Fekvő birtok az országon kivülieknek ne adományoztassék.
(XVI. p.) Egész megyét vagy bárminemű méltóságot örök jószágul v. birtokul nem adunk.
(XXIV. p.) Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
(XXVI. p.) Hogy az országon kívül valóknak birtokot adni nem kell. Továbbá, birtokot az országon kívül való embernek ne adjanak. 1. § Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.

(II. András 1222-ben Székesfehérváron a törvénylátó napokon kiadott aranypecsétes királyi derétuma, amely a köznemesség nyomására született, de csak a szokásban lévő jogokat rögzítette és a szerves jogfejlődés szellemében reparálta a korszakban felmerült problémákat. Ez a mi történeti alkotmányunk egyik legfontosabb alapeleme.)

Szerintem már ezek a pontok is érzékeltetik, hogy az általam monetáris diktatúrának nevezett rekám-demokrácia, kifejezetten gyűlölte a magyar jogi gondolkodást, hiszen megnehezítette a hazánkba áramló idegen vallású migránsok élősködési lehetőségeit, s megvédte a földet a kufárok felvásárlásától! A mai globális tőkestruktúra ugyanis nem csak gyarmatosított bennünket, mint a Habsburg birodalom. Hanem a reklám-demokrácia segítségével még el is hiteti velünk, hogy itt rendben van pl. a köztársasági államforma, magyar érdekűek a négyévente hatalomváltásra készülő pártok, s létezik a valódi magyar népképviselet, sőt még azt is ledugják a hazai tömeg torkán, ha az elégedetlenkedik, hogy  „Ti választottátok meg őket”!

S miért történeti, és nem történelmi az alkotmány?

Szerintem nincs eltérés a kettő között, azonban a különbségtétel mégis fontos. Ugyanis a  történelem az államok, népek múltjának eseményeivel foglalkozó tudomány, vagyis pl. a Magyar Királyságnak történelme van! Viszont az alkotmányosságunknak a történelmen belüli „története” van, s így a tanulmányozás tárgya, a magatartási szabály, a közjog legfontosabb szabályainak együttese és nem annak történelmi vonatkozásai! Ebben a történeti jellegben magának a történeti alkotmánynak - mint közjognak -, a legfontosabb alkotmányos tételekben/evidenciákban/vívmányokban való megmutatása a cél, bár hozzá kell tegyem: sajnos a történeti alkotmány fogalma a jogtudomány egyik fekete foltja.

’’A történeti alkotmányok hajlékonysága kifejezi a több évszázados angol és a magyar alkotmány esetében közel évezredes alkotmányozási törvénysorozatot, az egyes elemeket jelentő törvények szerves egymásra épülését, a törvényalkotás kiegyensúlyozott, higgadt, a történelmi, politikai és gazdasági viszonyokat jól kifejező, hosszabb távra szóló tartalmát.’’

’’szakirodalom alapján kijelenthető, hogy a történeti alkotmányunk egy szerves fejlődés eredménye, sőt, maga a szerves fejlődés. Az alkotmányunk történeti jellege természetesen nem jelent megkövesedést; a történeti alkotmány is változik. Ez a változás azonban nem erőszakos megszakítás és új rendszer életbelépte, hanem organikus fejlődés, továbbépítés, a szükségesnek talált reformok beépítése az alkotmányba.”   [2]

Egyed István szerint: „A magyar alkotmány nem egyes emberek, nem egy nemzedék alkotása. A magyar alkotmány sohasem volt és ma sincs egységes szerkezetbe, külön törvénybe foglalva, tételei úgy alakultak ki évszázados fejlődés folyamán. A magyar alkotmány felépítésén egymást követő nemzedékek hosszú sora dolgozott, tételeiben mindig az egyetemes nemzeti meggyőződés érvényesült. Röviden kifejezve: a mi alkotmányunk történeti és nem írott (kartális) alkotmány.”  Ám Egyed tovább is megy: „Az írott alkotmány mesterséges alkotás lévén, ahhoz a nemzet kevésbé ragaszkodik; azon kívül a kartális alkotmányt az írott szavak betűje és a zárt szerkezet merevvé is teszi” - írja.[3]

Az alkotmányossághoz való ragaszkodás nem csak a nemesi nemzet, a birtokos tudattal rendelkező natio hungarica tagjainak, de a magyar nép tömegeinek is a kötelezettségek és jogok igazságos egyensúlyát jelentette. Az 1848.-as áprilisi törvényekben megjelenő jogkiterjesztés ezt véglegesítette – akkor ugyanis a magyar nemesség önként lemondott előjogairól és maga mellé emelte az „alkotmány sáncaiba” –, vagyis az egy és ugyanazon szabadság törvényi rendjébe vonta a nem nemes országlakosokat is.

Mi is a szuverenitás és miért fontos nekünk?

A szuverenitás az a megkérdőjelezhetetlen jogosítvány, hogy valaki/valakik törvényesen megszerezze/megszerezzék a főhatalmat és befolyás nélkül gyakorolja/gyakorolják is.

A magyar közjogi hagyományban nem király szuverenitás volt, de nem is népszuverenitás, hanem korona szuverenitás, ami egyértelműen korrigálta a két előző elmélet hibáit. A király szuverenitást felváltó népszuverenitás a pénzhatalmi lobbisták, pl. a szabadkőművesek által generált polgári forradalmak eszmekörében alakult ki. Így az 1860-ban Pesten megjelent Egyetemes Magyar Encyclopédia szerződéses alaptörvényekről szól, mert a hagyományos magyarországi felfogás szerint az államfő és az állampolgárok között szerződés köttetett a főhatalom gyakorlásáról. A koronázáskor az államfő megesküdött, hogy nemzete jogait oltalmazza és minden külső ellenség ellen megvédi, de tiszteletben tartja az előző korok törvényeit és szokásait amikor uralkodik és irányítja a végrehajtó intézményeket.

Ez bosszantotta leginkább a Habsburgokat és a mögöttük álló pénzhatalmi bankárkaszt vezetőit, hiszen ezzel a koronára testált szuverenitással nem tudtak megbirkózni soha! Az Országgyűlések is mellérendeltségben működtek a mindenkori uralkodókkal, vagyis nem volt a magyar királynak túlhatalma soha – legfeljebb 1849 és 1867 között, ám azt a kort egyértelműen megszállásnak kell nevezni, s így akkor nem történhetett igazi jogalkotás.

El lehet képzelni, hogy mennyire meglephette a Nemzet elkötelezett jogtudó magyarjait az, hogy az 1944. december 1-én Debrecenben összeülő ideiglenes Nemzetgyűlés 230 tagjának megválasztása minden szabályszerűséget nélkülözött, hiszen addig ilyen idegen kézivezérlést nem tapasztalhattak. Ám a kézivezérlő Vorosilov csak Sztálin imperialista törekvéseit volt hivatva szolgálni. Az ideiglenes Nemzetgyűlés elnöki posztjára pedig éppen a látszat miatt egy pártonkívüli jogászprofesszort Zsedényi Bélát jelölték azzal, hogy együtt fog működni a kommunistákkal. Ám hiába nyerte meg a Kisgazdapárt 1945. november 4-én a választásokat 57,03 százalékkal, mégis mindent Moszkva diktált. A szovjetek bíztatta kommunista vezetők fáradhatatlan agitációval ostorozták a szerintük fasisztoid-feudális államberendezkedést, de eközben a polgári pártok nem voltak képesek összefogni, hogy elkerüljük a szovjetizálást.  Érdekes, hogy a kommunista Révai József egy pártközi értekezleten már egyértelműen kimondta: Majd a Nemzetgyűlés fog dönteni arról, hogy milyen legyen a demokratikus Magyarország államformája, ki legyen az elnök. Addig marad a Nemzeti Főtanács. [4]      Ezt a Főtanácsot az 59/1945 elnöki rendelettel hozták létre, s az elnöke az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke Zsedényi Béla lett. S ő a Magyar Nemzet 1945. május 5-i számában a következőket nyilatkozta: „Ez az Alkotmányozó Nemzetgyűlés dönti majd el, hogy a demokrácia sokféle megnyilvánulási formái közül melyik az, amely a magyar néplélekhez legközelebb áll, amely a történelmi magyar demokratikus törekvések alapján nyugszik, de mégis kielégíti a rohanó, új korszak igényeit…” Bár a magyar joghagyományban nem volt soha alkotmányozó nemzetgyűlés, de Zsedényi akkor, még azt is kijelentette, hogy sem a keleti, sem a nyugati példát nem szabad átvenni, lemásolni.  Ám a hazai kommunisták segítségével Sztálin azt csinált hazánkkal, amit akart! Az államformáról szóló vita 1946, január 8-án került sor, és Vorosilov egyértelmű zsarolásának a hatására szavazta csak meg az akkori – egyébént is kétes legitimitású – Nemzetgyűlés.

A köztársaságot azonban nem a tömegek akarták, nem a kisgazda politikai vezetés, hanem csak is Sztálin. Egyébként az 1946. I. tc. kapcsán az akkor egyetlen hazánkban maradt alkotmányos  tényező – Mindszenti József – megvétózta, vagyis törvényesen lépett fel egy törvénytelen helyzetben. Hazánk tehát, nem lehet köztársaság egészen addig, amíg egy népszavazáson nem dönt úgy a többség, hogy a sok évszázadon át beváltan működő királyság szűnjön meg! (Írom ezt annak ellenére, hogy tudom egy ilyen népszavazásnak nagyon is kétes a kimenetele, de legalább a közbeszéd tágya lesz az, amit eddig nagyon elhallgattak! Sőt azt is tudom, hogy még népszvazás sem változtathatja meg őseink akaratát, azonbaan annyira sikerült kimosni az agyakból a Szent Korona védőernyőjét, hogy csak egy olyan országos kampány esetén látom elindulni az erről való általános gondolkodást, ami csupán egy népszavazás eseténjöhet ma létre!)

Hazánk tehát, törvényesen nem köztársaság, hanem a jogfolytonos szokásjogunk szerint: alkotmányos királyság! 

Az újkori magyar nemzetet megteremtő 1848–1849. évi szabadságküzdelemben, legújabb kori, világraszóló 1956-os szabadságharcunkban, a nemzeti és emberi méltóság páratlan közösségi megnyilatkozásában az alkotmányos szabadság és függetlenség volt az indító ok. A Habsburgok ugyanis folyamatosan próbálták az alkotmányos jogainkat visszavenni, a szovjet azonban tovább ment, a történeti alkotmányosságot figyelmen kívül hagyta, s egy oktrojált alkotmányt, az 1949 évi XX. ál-törvényt adott át „kegyesen” a népünknek azzal, hogy íme: itt a ti írott alkotmányotok! E sztálini parancsnak a módosítása az utolsó, majdnem tisztán kommunista országgyűlés által elfogadott, de teljes mértékben a globális pénzügyi elit, vagyis a tőke hatalmi érdekeit képviselő 1989. évi XXXI. tv. Aki ezeket az ál-törvényeket elfogadja törvényesnek, az nem a szerves jogfejlődést fogadja el, hanem a Rákosi-Kádár korszakot, annak koncepciós pereivel, sőt az ’56 utáni akasztásaival.

Ez a munka szeretné közelebb hozni a mai magyar ifjúsághoz a magyar jogászi géniusz nagy értékeit, a régi lelkiséget és gondolkodásmódokat, amelyek ma már el kell foglalják méltó helyüket a múlt-jelen-jövő szerves folyamatában. Ugyanis a bukott szabadságharcok utáni sikeres közjogi-alkotmányos küzdelmek mindig megtartották az alkotmányosságunk legfontosabb elemeit. (Ezért van szükség szerintem közjogi szabadságharcra ma is!)

 Az alkot tőből származó „alkotmány” szó, köznapi alkotás értelmében már a XVI. század közepén ismert volt a magyar nyelvben. (Pl. így: Felépítettem az udvaromban egy kicsi alkotmányt, melyben el tudom helyezni az eszközeimet) Tehát a népi szóhasználat használja építmény, tákolmány értelmében is. Azonban a közjog területén csupán az 1791. évi törvényekben először használják az alkotmány kifejezést, amikor a Magyarország és a hozzá kapcsolt részek függetlenségéről szóló X. cikk, a „Függetlenségi Törvény” kimondja, hogy   „ Magyarország mindazonáltal kapcsolt részeivel szabad Ország, s Kormányzatának egész törvényes alakzatára nézve független, azaz semmi más Országtól avagy néptől nem függő, hanem tulajdon Megállással és Alkotmánnyal bíró; annálfogva a maga törvényesen megkoronázott örökös Királya által, tehát Ő Szent Felsége és Utódai Magyarország Királyai által saját Törvényei és törvényes Szokásai szerint, nem pedig más Tartományok mintájára kormányzandó, igazgatandó.”

A Nemzetgyűlés feladata tehát csak ennyi: visszaállítani a történeti alkotmányunk hatályosságát úgy, ahogy az 1920 évi Nemzetgyűlés már egyszer megtette! A minta tehát adott, csak a Nemzetet kell mögé megszervezni!

A szükséges fogalmi meghatározások.

Evidencia:

A Lex fundmentalis, vagyis az Alaptörvény megszületésével új intézmények és új fogalmak is megjelentek. Ilyen pl. a vívmányok kifejezés, amelyeknek részben meg kellene felelniük a történeti alkotmányunk elveinek, illetve evidenciáinak. Ez utóbbi (evidencia) kifejezés olyan megkerülhetetlen tényt takar, ami nyilvánvaló és a valóságban megtapasztalható, vagyis külön magyarázatra nem szoruló tétel.  Ezt a kifejezést a teljesen egyértelmű és érthető helyzetre, vagy állapotra használjuk, mikor nem lehetséges más magyarázat vagy értelmezés. A szó egyébként a latin evidentia vagyis világosság, nyilvánvalóság szó magyarítása.

Vívmányok:   

Küzdelemmel, hosszú fáradozással elért eredmény, amelyeket a Habsburg korszakban alkotmányvédő szabadságharcokkal értünk el, ma pedig azok megkurtítását beletörődéssel fogadja a népünk. Ám a Nemzet – amely a nép politikailag szervezett része – vissza akarja szerezni az alkotmányos vívmányait, evidenciáit! Alkotmánybíróság azonban nem siet konkrétan meghatározni a vívmányokat, bár azok szerintem örökkévalósági rendelkezések, mert létük nem az alkotmány szövegéhez kötött, hanem a szokásjogon keresztül kialakult alkotmányosságunk megváltoztathatatlan alapelvei. Ezen alapelvek, mint evidenciák bizonyításra sem szorulnak, s ez biztosítja is számukra a legnagyobb védelmet a rosszul képezett, liberális jogászok, poitikusok, médiamunkások és megmondóemberekkel szemben!

Alkotmánybíróság

A magyar joghagyománytól teljesen idegen intézmény, amelyről az utolsó kommunista Országgyűlés 1989 januárjában határozott, majd 1989 októberében módosította az Ál-alkotmányt, beiktatta a 32/A. §-t, mely a magyar közjogban korábban alkotmánybíráskodás alapvető szabályait rögzítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba egy megszált ország, illegitim törvényhozása szerint. Az Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, s a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését. Vagyis világosan látható, hogy az az MSZMP-és félelem hozta létre, hogy ha a népképviseleti Országgyűlés esetleg felelősségre vonná az ’56 utáni véreskezű bírákat és párttagokat, legyen felette egy olyan intézmény, ami (jogszerűen?) megvédi őket, hiszen az akasztások felelősei akkor még többnyire éltek. Az elsők között pl. halálbüntetés eltörlése ügyében döntöttek, ami a kommunisták felelősségre vonása kapcsán nagyon fontos lehetett Sólyom Lászlónak! S ezt az idegen eredetű közjogi intézményt a rendszerváltás hazugságaival együtt elfogadta a magyar társadalom? Sőt azt is, amikor az AB élén Sólyom László – aki a Baranya megyei kommunista első titkár veje volt – magához vonta a Zétényi-Takács néven ismert elszámoltatási törvényt (amit akkor már megszavazott az első szabadon választott Országgyűlés) Sőt azonnal alkotmányellenesnek minősítette? S ezt a népellenes pojácát, még meg is választották később államfőnek? No ez, örök szégyen magyarok! Az AB valóban „jogállami forradalmat” hajtott végre, hogy a saját kifejezésüket használjam. Csak épp az a gond, hogy József Attila világosan megírta a gyönyörűt láttam – c. versében: jogállamban pénz a fegyver!  Ja és a forradalom, amit szinte kizárólag szabadkőművesek készítettek elő és vezényeltek le, s szinte minden esetben a pénzimádó bankár urak kerültek a népi véráldozat által hatalomra. (Ennyit a jogállami forradalomról és az agyonfizetett alkotmánybíróságról!)

Mi a történeti alkotmány?

Ferdinandy Géza szerint: A magyar alkotmány egy történeti alkotmány, a vérszerződéstől kezdve fejlődött: „Ez magyarázza meg a magyar alkotmány jogforrásainak sokféleségét, az egyes jogelvei értelmezése körül felmerült ellentétek nagy számát, de egyúttal az adja meg a magyar alkotmányjog tudományos tárgyalásának nagy fontosságát és érdekességét, egyúttal ez biztosította fennmaradását és fejlesztette ki a nemzetnek alkotmánya védelmében rendkívüli szívósságát.”

Nagy Ernő szerint: „Történeti alkotmányoknak nevezzük azokat az alkotmányokat, melyeknek alapja messze a múltba, vagy éppen az állam keletkezésére vezethet vissza. (…) De másrészt a történeti alkotmánynak nagy előnye, hogy a nemzet életével szorosan összeforrott. Ezer éves alkotmány átmegy a nép érzületébe, szokásaiba, erkölcseibe, gondolkozásába úgy, hogy végre az állami életet másképp elképzelni is alig tudja; s mindez fennállását sokkal jobban biztosítja, mint bármiféle alkotmányos garantia.”

"A Szentkorona-tan nem csak emléke egy dicső múltnak, hanem, kötelező érvénnyel bíró közjogi tan. A Szent Korona mint élő személyiség voltát és a Szentkorona állameszme mint hatályos közjogi tan voltát nem kérdőjelezheti meg az a sajnálatos tény, hogy a mai magyar törvényhozó hatalom nemcsak, hogy nem igényli a Szent Korona közjogi tana segítségét, de nem is tekinti élőnek, illetve hatályosnak, márpedig a Szent Korona a mai magyar nép, vagy társadalom akaratától is függetlenül az, ami volt, aminek hosszú évszázadokon át tekintették. A magyar államhatalom alanya, a Szentkorona-tan pedig a történelmi magyar alkotmánynak éppen az a központi elmélete, amely hatálytalaníthatatlansága által legfőbb biztosítéka a magyar közjog folytonosságának" (Kocsis István ma is élő drámaírónk).

S mi is az Ál-alkotmány?

1949. évi XX. törvényt Sztálin oktrojálta ránk, s ezzel megszakadt ez a fejlődés, Magyarország alkotmányjoga új útra lépett, más szemléletmóddal, rendszerrel. Fontos-e nekünk ma is a sztálini úton tovább haladnunk? Ez egyébként is a globalizmus útja már, hiszen a felelősségre vonástól reszkető sztálinisták azonnal lefeküdtek a kapitalista világ pénzhatalmi elitjének, mert menteni akarták a bőrüket! Gyorsan tető alá hozták az utolsó kommunista Országgyűlésen a módosítást (1989. évi XXXI. tv.) amiben szerepelt pl. az is, hogy: minden hatalom a népé. Ez azonban csak arra volt jó, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy ők teljesen kiszolgáltatják a népet és a közvagyont a nyugati karvalytőkének! 

Mi a karvalytőke?

A karvalytőkések gátlástalanul manipuláló élősködők, akik mert értékteremtő beruházásra képtelenek, ezért bajban lévő cégeket vásárolnak fel a gyors megtérülés érdekében. Olyan cégeket is durva módszerekkel tesznek gyorsan nyereségessé, amelyek hosszabb távon és kevesebb elbocsátással is megmenthetők lennének. Sok rövidtávú kiadáscsökkentő lépés hátulütője azonban hosszabb távon csapódik le, az elbocsátott dolgozók a munkanélküli segély révén az egész adófizető társadalomnak jelentenek plusz kiadást. Ez a lenyúlt cég konszolidációjának egy olyan költsége, amely nem a karvalytőkésnél jelentkezik, vagyis profitjának egy részét ténylegesen az adófizetők fizetik meg. A bajban lévő céghez általában alacsony áron jutnak hozzá, mert a cég állapota miatt hitelképtelen, vagyis már nem juthat bankhitelhez.  Ha a céget vagy bizonyos részeit, üzletágait sikerült nyereségessé tenni, akkor azokat más befektetőknek eladja, a többi részt pedig felszámolja. Ezeket szabadította ránk a kommunista vezetés 1988-tól, bár az IMF befogadásától, vagyis már 1982-től elindult a folyamat, hiszen kiadták a jelszót a kommunisták, vagyis az MSZMP párthatározatot hozott arról, hogy: lépést váltunk és induljon el a dereguláció, privatizáció, liberalizáció!

Nézzük ezt a három idegen szót egyenként!

Dereguláció: Közgazdasági értelemben az állam szerepvállalásának csökkentése a piaci  hatások érvényesülésnek javára, például privatizáció útján. Jogi értelemben pedig a jogi (túl)szabályozottság mértékének csökkentését jelenti. Két válfaja van. A technikai: ha csökken a joganyag, és érdemi: amikor az állam kivonul a szabályozásból.

Liberalizáció: jelentése az addig érvényes (szocialista) korlátozások megszüntetése a gazdaságban, gazdaságpolitikában. A piaci szereplők szabadságát korlátozó jogszabályi, intézményi, stb. korlátok megszüntetése, a külkereskedelemben például csökkentik a vámokat, a mennyiségi korlátozásokat vagy más kereskedelmi jellegű korlátozásokat és még a piac szabályozását célzó kormányintézkedéseket is. Ez magával hozza az országok közötti szabad versenyt fékezõ elõírások lebontását. Legálságosabb hatása a tőke szabad áramlása, ami valójában egy burkolt gyarmatosítás!

Privatizáció: vagyis magánosítás, az állam tulajdonát képező vagyontárgy magánkézbe adása, ez azonban hazánkban a közvagyon szétlopásával járt együtt, s az egykori vagyontömeg magánosítása kapcsán annak 35-40 százaléka egyszerűen eltűnt!

Mikortól köztársaság Magyarország?

 A mai politikai elit szerint a 1946. évi I. törvény bevezette hazánkban a köztársaságot. Holott azt a szovjet megszállók zsarolták ki, s ezt félretéve egyes kommunista jogászok „kisalkotmánynak” tartották. Ám zsarolás hatására nem születhet törvény, s az egyetlen legitim közjogi szereplő (Mindszenty hercegprímás), még vétót is jelentett be ellene, s le is tartóztatták érte. Mások viszont csak az 1949. évi XX. törvényt, vagyis a népköztársaságot bevezető ál-alkotmányt tekintik alkotmányos erejűnek. Holott azt J. V. Sztálin közvetlen utasítására vezették be a csalással hatalomba kerülő Rákosiék, vagyis ezek nem egy valóban legitim – azaz törvényes – állam törvényei. Így szerintem nem lehet kérdés a történeti alkotmány kontinuitása, vagyis folytonossága! Hiszen de jure (tehát jogilag) a legitim magyar állam megszakítás nélkül királyság a mai napig, bár de facto – vagyis ténylegesen – egy köztársaság működik a területén. Minden társadalmi rendszer kontinuitását ugyanis az elfogadott alkotmány szavatolja, s hazánkban soha nem rendeztek média, vagy párt befolyás mentes népszavazást, sem az államforma ügyében, sem a történeti alkotmányosság kapcsán. 

Mi a kontinuitás?

Latin eredetű szó, jelentése folytatódás, fennmaradás.

Mi a de facto jelentése?

A de facto egy latin kifejezés: ’a tények felől nézve’ vagyis ’tényszerűen’.  Eredetileg egy jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”. Azon tények megjelölésére használatos, melyek  nincsenek rögzítve törvényben, azonban közismertek, elfogadottak, vagy elterjedt gyakorlatuk van. Sőt az olyan, törvény vagy jogszabály által nem bejegyzett, szervezetekre, csoportokra, is használatos, amelyeket a társadalom elismer, azonban hivatalosan, vagyis jogszerűen nem léteznek. Pl: a Magyarok Szövetsége helyi, be nem jegyeztetett közösségei, vagy gyakorlatban működő civil klubok, baráti körök. Párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.

Mi a de jure pontos jelentése?

A de facto ellentéte a de jure vagyis az, ami törvényben rögzítve van. Itt ellentmondásnak tűnik ugyan ez, de ha megértjük azt, hogy nem fogadható el a sztálini kommunista önkény által ránk kényszerített idegen jogrend, akkor kezd érthetővé válni, hogy a jogi helyzet szerint hazánk ma egy királyság, mint pl. Anglia. A különbség azonban jelentős közöttünk, mert nálunk a Boldogasszony a királynőnk, Ő a Nagyasszonyunk és kormányzót is csak azért választunk, mert az a magyar történelmi joghagyomány! A főhatalom azonban nem esendő emberi kézben van - ahogy a britteknél -, hanem a Szent Korona kezében, aki egy valóban megvesztegethetetlen élő, vagy a könnyebben érthetőség okán ’’jogi személy’’!       S ő annak az ősi, de máig bevált szokásjognak az őrzője, amely NEEM a pénzhatalmi elit szája-íze szerint működik, hanem a valóban közjót, a nemzetünk érdekeit képviseli minden körülmények között! Ezért nem akarja liberális pénz mágusok bankárkasztja, hogy mi visszatérjünk a királysághoz!

Sajnos a Magyar Királyság államiságát a monetáris diktatúrák a nemzetközi viszonylatban – éppen a bankárkaszt meghatározó uralmi helyzete miatt – nem ismerik el, ám a szovjetek és hazai kommunisták által 1946-ban ránk kényszerített hamis köztársaságot igen. Ám ettől még mi magyar gondolkodók tudjuk, hogy a helyzet fordítva igaz! Sőt, törekedni kellene arra, hogy fokozatosan visszaépítsünk a gyakorlatban egy olyan államot, amely képes a reklám-demokrácia eszközei ellenére átvenni a hatalmat a mai Országgyűlésben, s jogfolytonosságot teremtve a történelmi államaink legalább ezer éves múltjával, s Magyar királyság néven illeszkedne bele a jelenlegi világrendbe. Viszont mindezt úgy, hogy az egyik lábunk a történelmi Magyar Királyság területén áll, a másik viszont az illegitim köztársaság területén. Ezzel megoldható lesz a békés közjogi szabadságharc, s ha sikerrel szólitjuk meg az agyvírussal megfertőzött tömeget, akkor azok – akik eddig soha nem mentek elszavazni – nemcsaak elmennek, hanem az ország összes választókörében állítank önkéntes szavazatot számláló személyt, s ezzel a csalás lehetőségét teljesen vissza lehetne szorítani. Ha pedig bekerül az Országgyűlésbe a 15-20 alkotmányosan képzett, helyben jelölt, pártonkívüli személy, akkor megérti a teljes társadalom, hogy csak a Nemzet egyesítésére szavazhat, s nem a lejáratódott bűnpártokra. A Trójai faló-ban tehát magyar, közjogi szabadságharcosok ülnének teljes fegyverzetben! S előbb-utóbb ki kell lépni a bennünket gyarmatosító Európai Unió kötelékéből, s a szomszédos államoknak felajánlana egy tisztes konföderációt a Szent Korona védőernyője alatt. Mi magyarok csak szeretetfegyverrel tudunk győzni a pénzvilág borzalmaival szemben, ám ehhez megvan a kreativitásunk, hitünk és lelkialkatunk! Csak szervezzük meg végre önmagunkat, s Wass Albert szavaival: Váljunk végre Nemzetté!

A világháló adta lehetőségek kihasználásával el lehetne jutatni ezt az üzenetet minden magyarhoz, s világossá lehetne tenni számukra, hogy a bankárkaszti finánctőke a liberálisok segítségével, megváltoztatták a jogok és kötelezettségek normális arányát, amely biztosítaná az államok optimális működését. S ez így történt szinte valamennyi nemzetállammal, amit ma már egyre erőteljesebben le akar bontani a bankárkaszti finánctőke ügynökserege.

Hiszen ami hazánkkal történt az sem annyira bonyolult, mint ahogy nekünk azt tanították. Mind Trianon, mind a szovjet megszállás a bankárkaszt érdekeit szolgálta. Ha nincs a véres kezű és gátlástalan bolsevik uralom, akkor nem tudták volna a magyar alkotmányosságot elvonni tőlünk, akkor a nép ellenállt volna. Ha nincs Trianon, akkor nincsenek a bennünket sakkban tartó utódállamok.  De ’56 önszerveződő munkástanácsaitól a nyugati bankárvilág jobban megrémült, mint Moszkva. Épp ezért küldözgették a táviratokat Hruscsovnak a szovjet pártfőtitkárnak: hogy az USA nem támogat olyan államot, amely a SZU határán ellenséges viszonyt alakít ki a Szovjetunióval!  Az egykori kommunista "Milovan Gyilasz szerint: " a lengyelországi 56-os eseményekkel új fejezet kezdődött a kommunizmus, az 56-os magyar forradalommal az emberiség történetében".

Mi is történt nyugaton és keleten 1968-ban?

Amíg a keleti blokkban a bolsevik diktatúrák legyilkolták vagy elüldözték az értelmiséget, addig nyugaton beoltották őket a liberalizmus agyvírusával. Ám keleten és nyugaton egyaránt, először a közösségi jogokkal állították szembe az egyéni jogokat, elérve azt, hogy a társadalmi atomizáció elinduljon, vagyis megszűnjenek a nagycsaládok, nemzetségi-rokoni, s baráti kötelékek. S legyen mindenki individuum, azaz a közösségtől elidegenedett egyed, sőt önmagát szinte Istennek képzelő egyéniség, mert az így szétvert (sőt nemzettelenített) társadalmat tudja tökéletesen uralni a pénzhatalmi elit. Hozzá jött ehhez a társadalmilag fontos képzeletet is leépítő televíziózás. Az ún. média nyugaton bankárkaszti magánkezekbe kerülve rombolt, keleten pedig az istentagadó kommunista állam médiamunkásai vitték le fokozatosan a tömeg igényszínvonalát és ezzel az erkölcsi tartását is. Így önző és pénzimádó rendszer uralkodott el a mindkét – állítólag ellenséges – birodalomban élő társadalmon. Mivel a pénzvezérelt média nagymértékben befolyásolta már a közvéleményt nyugaton, ott megjelenhetett az 1968-as liberális lázadás, amely a bébibumm gyerekeinek lázadása, mert 1946-tól 1964-ig nagyon sok gyerek született Nyugat-Európában, akiknek első generációja '68-ban fejezi be tanulmányait az egyetemen – vagy éppen egyetemisták. Nincs számukra olyan munka, amelyet ők elképzeltek maguknak. Egy részük jómódú család gyermeke, más részük biztos abban, hogy soha nem lesz az. S mert látják a szüleiken, hogy belerokkantak az ország újjáépítésébe, és ők nem akarnak ilyenné válni. Pedig akkoriban Franciaországban viszonylagos jólét van. Az egyetemisták szinte jó dolgukban nem tudtak ott mit kezdeni magukkal, így utcára vonultak. Abban viszont teljesen igazuk volt, hogy a rendszer egyetlen dimenzióba kényszeríti, szorítja az embereket, ez pedig a fogyasztás, vagyis a legfőbb vonzerő a pénz lett, s szinte csak annak megszerzése járt az emberek eszébe! De nézzük csak kik voltak a tüntetők példaképei? Che Guevara és Mao Ce-tung, két gyilkos kommunista. Viszont az igaz, hogy reklámok és a média manipulálja az embereket, folyamatos vásárlásra ösztönzi őket, s ez a szegényebb réteg számára nagyon visszatetsző. Ám azt nem veszik észre, hogy jó adag mesterséges uszítás is van a megmozdulás mögött. Pl. véletlen lehet-e Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című propaganda alkotása – vagyis a 68-asok bibliája – mely szerint az a jó társadalom, amely engedi az ember sokdimenziós létét kibontakozni? Én ezt színtiszta uszításnak érzem, ami aaz ifjuságot célozta! Ne feledjük el, hogy akkor Franciaországban Charles De Gaulle volt hatalmon, aki szembe ment az USA – vagyis a bankárkaszt – európai terveivel és erősítette a konzervatív, francia nemzetállamot. Ezt kellett valahogy megállítani, nehogy elterjedjen Európában, mert azt nem szeretné a finánctőke. S ez a bankárkaszti háttérerő pedig tudja, hogy a rendszer ellen csak a fiatalok, a diákok léphetnek fel, mert ők még nem integrálódtak olyan erősen a társadalomba. Szerintem meg is szervezték a diákok mozgósítását azonnal, hiszen minden káosz kifejezetten jó a bankárbirodalomnak, mert minél nagyobb a fejetlenség, annál jobban nő a hitelállomány, ami nekik minden erőfeszítés nélkül hozza a kamatokat. Párizsban akkor nincs haláleset. Ám a pénzvezérelt média számára legfeljebb egy napos hír és utána felejthető az a 18 éves prágai egyetemista (Jan Palach), aki felgyújtja önmagát a Vencel téren a bevonuló szovjet hadsereg ellen tiltakozva, majd a 17 éves Bauer Sándor is, aki Pesten a Nemzeti Múzeum előtt öntötte le benzinnel és gyújtotta fel magát, hogy tiltakozzon a szovjet hadsereg és a hazai bolsevik kollaboránsok ellen. Ám sajnos nem a 68-as "prágai emberarcú szocializmus" hívei ülnek ma az EU parlament padsoraiban, hanem a kommunista Che Guevara imádói, akik vagy nem tudják, hogy közönséges gyilkos és politikai kalandor volt, vagy éppen azért istenítik!             A szovjet blokkban ugyanakkor a szétvert faluközösségek és civil szervezetek helyébe szép lassan beépült a tudás lenézése. S még arról is meg tudta a székelyek által "képmutató-nak" nevezett televízió a magyarokat győzni, hogy eljött végre a gulyáskommunizmus, s a miénk a legvidámabb barakk. A párizsi fiatalság és a hozzájuk csatlakozó munkások számára az élősködő bankár uralom nem volt teljesen átlátható. Ezért számukra vagy spontán, vagy bankárkaszti szabadkőműves sugallatra megfogalmazódik a cél: a forradalom.  Hiszen a hatvanas években jelenik meg ott a fogamzásgátló tabletta, majd ebből következően a szexuális forradalom, ami jelentősen rombolja a társadalmi erkölcsöket, úgy ahogy a keleti blokkban is néhány évvel később. Négy héti káosz után Charles de Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke új választást írt ki, amin a pártja óriási győzelmet aratott. A „csendes többség" felemelte a szavát az anarchia ellen. A diákok kezdeményezése elbukott, de Gaulle viszont a követelések közül többet teljesített: az egyetemek nagyobb autonómiát kaptak, a nagyvállalatokon belül pedig a szakszervezetek működése törvényessé vált. S a liberálisok azóta is úgy hiszik, hogy ők győztek. Pedig a levegőből pénzt előállító bankárkaszt lett az igazi győztes, mint minden káosz, forradalom, válság, vagy épp egy „pandémia” után.

A németeknél pedig ’68 után kezdődik a kollektív bűntudat kiépítése, majd később jönnek a holokausztfilmek, így sokan kompenzálni akarnak. Talán ez a magyarázata az ún. Vörös Hadsereg Frakciónak, amely 200 körüli embert ölt meg, mint szélsőbalos terrorszervezet. Közben Magyarországon is megjelenik az első fogamzásgátló, s mi megfelejtkezünk a közel 7 millió abortuszról, ami a Kádár rendszer alatt történt, és ami hatalmas érvágás lett a magyar nemzet számára. Ám a kommunisták ezért beszélhettek életszínvonal emelkedésről.   ’68 mítoszokból áll, s ezeket a mítoszokat legyártotta a pénzvezérelt tudatipar, amelyről nem nagyon lehet beszélni, mert rögtön összeesküvés elmélettel, konteo-val vádolnak meg! Pedig onnan eredeztethető a tudatipar mai, baloldali véleményterrorja, sőt még a migránsválság is!    A lázadó francia fiatalság társadalmi felelőssége a szexuális forradalom miatt egyre jobban csökkent, így nagy részük se dolgozni, se gyereket vállalni nem akart már. E miatt kellett munkásokat importálni. Minden nyugat európai országban a piszkos, megalázó munkákra hívták be az idegeneket, akik többnyire színes bőrű muszlimok voltak. A keleti- és a nyugati blokk 68-as eseményei szinte össze sem hasonlíthatók, de a magyar fiatalok számára fontos, hogy ne a hamis utat válasszák, s ezért kellett erről ilyen részletesen írnom. Most viszont térjünk vissza a magyar alkotmányosság ügyéhez, s az Aranybulla kiadásnak 500-ik évében meg kell újítanunk az ellenállási jogot (jus resistendi!), mely a nemesen gondolkodó magyar emberek számára nemcsak jog, de kötelesség is, minden alkotmányellenes gőggel, vagy erőszakkal szemben! Mert népirtás az is, amikor nem fegyverekkel esnek neki a tömegnek!

Végszó és Aranybulla.

A helyzeteremtő magyar politizálás – amit ez a könyv is képvisel – együtt él azzal, amit a magyar megmaradás szolgálatának nevezünk. A magyar érdek képviseletére elkötelezett közpolitikai tartás és kitartás megszületése akkor jöhet létre, ha minden faalun és városon nemzeti körök alakulnak úgy, ahogy egykor a polgári körök. Igaz ehhez nem egy vezetőnek a felhívása kell, hanem a felismerése annak, hogy nagy a baj, és ezért olyan egymást segítő szellemi kalákák szükségesek, akik nemcsak a beszédtereket biztosítják és a tudati emelést. De biztosítják a megélhetést és az önvédelmet is, mert nem tudjuk mit hoz a jövő. Egyedül nem fog boldogulni senki. Mert egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen!  (Szécshenyi István gondolata)

S örököse árva földnek, s árulónak kit felkötnek.

Az emberi faj esendő, törvény előtt mind egyenlő,

illesse meg az értelem, törvény előtt a védelem.

Őshonos az önkormányzat, fő eleme alkotmánynak.

(Bálint Miklós)

Nincs a kontinensen másik állam, amelynek 500 éves lenne az alkotmányossága. Pedig a miék nem 500 éve kezdődött, hanem az Etelközi Vérszerződéssel 892-ben,1130 éve! :

Az államalapításhoz szükséges vezéri utódlás rendezése:„hogy mig életök tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen”.
A mellérendelő, egy és ugyanazon szabadság elve, s a szerzőképesség rendezése:  „valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva”.
A vezér tanácsadó testületében és a méltóságviselésben való részvétel joga: „hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből”.
Hűtlenség esetén való egységes fellépés elve: „hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek”.
Ellenállási záradék: „hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké”.

Ez tehát az alapja a történeti alkotmánynak, s egy európai állam sem tud hasonlót felmutatni!

 

Függelék:

      I.

KIRÁLYSÁG vagy NEM?

Egyre többen ülnek fel arra a kacsára, hogy Horthy Miklós szüntette meg a királyságot!

Ha semmi más nem bizonyítaná ennek az ellenkezőjét, csak az 1920 évi I. törvény, az is elegendő lenne számunkra! Hiszen törvényesen megmaradt a királyság államformája, mert az 1920. évi Nemzetgyűlés első törvénye azt is leszögezi.

Az alább közreadott m. kir. miniszterelnöki rendelet a jogszabályi hierarchiában a történeti alkotmány és az Országgyűlés által elfogadott törvények után következik, vagyis szinte csak magyarázó szerepe van ebben az ügyben. Viszont tökéletesen megmagyarázza a történteket és konkrétan le is szögezi: "......tehát mindaddig, amíg a törvényhozás másként nem rendelkezik, Magyarország törvényes államformája a királyság marad."

Én kicsit tovább megyek. Szerintem az Országgyűlésnek sincs felhatalmazása a történeti alkotmány alapján arra, hogy államformát váltson. A bevált államformát még a népszavazás is csak akkor változtathatná meg, ha az a jövő generációinak nem okoz hátrányt, mert egyetlen nemzedék sem dönthet a jövő nemzedék helyett olyan kérdésben, amely a gyerekeink, unokáink életét alapvetően más irányba befolyásolná, s a bevált rendszert megváltoztatná egy nem kipróbált "köztársaságra"! (Szerintem az 1946. évi I. törvény az, amely megváltoztatta a hazánk államformáját és erről tudnunk kell: kifejezetten és csakis szovjet katonai nyomásra fogadta el az akkori képviselőház, vagyis a törvény semmis!)

Geri Tibor tevékenysége – még ha jó szándékú lenne is –, azért egyértelműen ügynöki, mert láthatóan az a feladata, hogy a két világháború közötti korszakot lehúzza a sárba, s ezzel a Kádári-konszolidációt emelje fel a XX. század legélhetőbb korszakává, s így próbálják a szocialisták visszatornázni magukat a társadalmi elfogadottságba, vagyis szeretnék a következő választásokat megnyerni! Számomra világos, hogy a politikai váltógazdaság rendszere a szabadkőműves bankárkaszt szisztémája a világuralomhoz vezető úton, de most már a pártok mindegyike ezt segíti azzal a végtelen erkölcstelenséggel, amit a közpénzpolitikában látható módon folytatnak. Ezért idézem sokszor Bibó István szavait: "A hatalom demoralizál, tehát ellenőrzésre szorul!"

Horthy Miklóst és kormányait még nem az EGO, nem a hatalomvágy és nem a pénzimádat vezette. Igaz, ők sem voltak földre szállott angyalok, de ehhez a mai politikai garnitúrához képest nagyon is tisztességesek és kifejezetten úriemberek voltak. Nos, ezért kell a mai pártpolitikusoknak minden eszközzel lejáratni a két világháború közötti nemzetpolitikusok cselekedeteit, s ehhez járul hozzá Geri Tibor is azzal, hogy Horthy Miklóst megvádolja, az ANTANT háttéralku megkötésével, illetve azzal, hogy felszámolta a Magyar királyságot, ami az alábbi kormányrendelet elolvasása után egyértelműen és kizárólag hazugságnak minősülhet!

A magyar kormány 1920. évi 2.394. M. E. számú rendelete, az állami hatóságok, hivatalok és intézmények elnevezéséről, és az állami címereken a szent koronának alkalmazásáról.
Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920: I. törvénycikk megállapította ugyan, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. napján megszűnt, azonban Magyarország ezeréves államformáját nem változtatta meg, és sem a királyi méltóságot, sem magát a királyi hatalmat, mint jogintézményt, nem szüntette meg. Sőt ellenkezőleg az által, hogy az idézett törvény 9. §-ában kifejezetten érvénytelennek nyilvánította azokat az alkotmányellenes forradalmi rendelkezéseket, amelyek alkotmányunk intézményeit, nevezetesen a magyar állam ezeréves államformáját is megváltoztatni és a királyság intézményét eltörölni kívánták, kétségtelenné vált, hogy alkotmányunk alapelveinek és alapintézményeinek, különösen a királyság intézményének léte és fennállása a forradalmi események után is jogilag érintetlen maradt.
Az idézett 1920. I. t.-c. 12-ik és következő §-ai csupán a királyi hatalom gyakorlásának bekövetkezett tényleges megszűnése folytán rendelkeztek az államfői teendők ideiglenes ellátásáról arra az időre, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntje véglegesen rendeztetni fog, s erre az időre a nemzetgyűlés az 1920 : I. t.-c. 13. §-ában megszabott korlátok között a kormányzóra ruházta a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlását.
[Szeszák Gyula megjegyzése.]”A Horthy korszak az “alkotmányos interregnum” korszaka volt. A királyi hatalom- gyakorlás szüneteltetése, csak a politikai viszonyokra és IV. Károly időszerűtlen puccskisérleteire tekintettel következett be….A királyság nem idejétmúlt államforma. Fejlett európai államoknak is megfelel. Nem egy Göncz Árpád tipusú ‘köztársasági elnök’ hanem egy karizmatikus királyi vagy kormányzói személyiség képes is lenne megjeleníteni a nemzeti egységet.”
 

II.

Az 1996. június 22-én meghirdetett:  Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont.

A MAGYAR NEMZET ÉLETÉNEK RENDEZŐ-ELVEI:

1. A magyar nemzet egy és oszthatatlan.

2. A magyar nemzet történetileg folytonos. Tagja minden elődünk, utódunk és a világ bármely pontján élő – de értékrendjében változatlanul – magyar ember.

3. Magyar az, aki magyar származású és magyar nemzettudatú. (A népünk tagja mindig megvallja magyarságát, s nem akar tartozni semmilyen más néphez!)

4. Magyarságát bizonyítania mindazoknak szükséges, akik az össznemzet sorsát érintő döntési helyzetben vannak, vagy arra pályáznak.  Más esetben elegendő az egyoldalú nyilatkozat!

5. Magyar állampolgár minden magyar, aki a történelmi Magyarországon született vagy annak a leszármazottja.

6. Magyar állampolgár mindenki, aki a mai Magyarország állampolgára.

7. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él és olyan nemzet tagja, amely önálló anyaországgal rendelkezik: nemzetiségi.

8. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él, s olyan nemzet tagja, amely önálló anyaországgal nem rendelkezik: etnikai kisebbségi.(régen e két kategóriát ’hungarusoknak’ hívták)

9. Vendég: a nemzetségi, az etnikai kisebbségi, a külföldi és a hontalan.

10. A vendég joga vendégjog.

11. A magyar alkotmány hatálya és illetékessége túlterjed mai földrajzi határon, mert elsőszámú alanya az össznemzet.

12. A mindenkori magyar állam kötelessége a magyar nemzet, az egyetemes összmagyarság képviselete és védelme.

13. A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő magyart a legszigorúbban megbüntettessék. A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő etnikai kisebbségi a magyarral azonos elbírálás alá essék. A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő nemzetiségi vagyonvesztés terhe mellett saját anyaországába kiutasíttassék, magyar állampolgárságától megfosztassék.

14. A nemzetközi jog alanya a Magyar Nemzet.

15. A magyar nemzet állama: Magyarország.

16. A magyar nemzet hazája a Kárpát-medence.

17. Magyarország fővárosa: Budapest.

18. A magyar állam hivatalos nyelve a magyar, hivatalos írása a magyar (rovás) betűs és a latin betűs írás.

19. A magyar nemzeti egység és állami szuverenitás megtestesítője a Magyar Szent Korona.

20. Magyarország és a magyar nemzet jelképei:

--- a Magyar Szent Korona, a nemzeti zászló, Magyarország címere, a Himnusz, a Szózat,

--- a "Magyarország" és a "Hungária" elnevezések sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek.

21. A magyarság nemzettudata és értékösszessége sérthetetlen, elidegeníthetetlen.

22. A magyar állam felségjogai részben sem ruházhatók át.

23. Magyarország területi épsége (földje, légtere...) sérthetetlen, elidegeníthetetlen.

24. Minden mai jog alapja ősjog. Az ősjogot bizonyító történelmi birtokperek olyan nemzetközi konferencián rendeztessenek, ahol a magyarokat magyarok, zsidókat zsidók, németeket németek, cigányokat cigányok... stb. képviseljenek.

25. Magyarokat csak magyarok képviselhetnek!

26. Magyarország területén idegen katonák ideiglenesen sem állomásozhatnak.

27. A magyar állam kötelessége védeni állampolgárai élet és vagyonbiztonságát, az ország katonai, politikai, gazdasági függetlenségét és területi épségét.

28. A magyar állam és össznemzet érdekeinek a védelmét biztosítani a magyar állami főhatalom, a magyar nemzetbiztonsági hivatal és magyar nemzeti hadsereg illetékes.

29. Magyarország külkapcsolatainak alapelve: az önelvűség és az önérdek megértése és tiszteletben tartása, valamint az évezredes tapasztalatok által meghatározott bizalom. (Megj.: Az előítélet sem egyéb, mint az évezredes rossz tapasztalatok által meghatározott, a nemzet érdekében kötelező bizalmatlanság. Az önvédelem fontos eleme.)

30. Magyarország külkapcsolatait erősíti minden testvér és rokon néppel, valamint hasonló érdekeltségű országokkal-nemzetekkel.

31. Magyarország honvédelmi doktrínáját meghatározza a történelmi tapasztalat, a geopolitikai helyzet és a magyarság, valamint Magyarország kivételes szerepe Közép-Európa biztonságpolitikájában.

32. Magyarország jogrendje elfogadja és belső jogrendjével összhangba hozza a nemzetközi jog azon szabályait, melyek nem mondanak ellent a magyar alkotmánynak, megvalósítják a "törvénysértés jogot nem alapít" jogelvet, kizárják az ellentétes értelmezést, amelynek végrehajtását a nemzetközi szervezetek szavatolják.

33. Legnagyobb érték a nemzeti (testi-szellemi) jelleget őrző megszületett ember.

34. Legnagyobb kincsünk a magyar gyermek.

35. Minden egészséges élet népi-nemzeti értékteremtés.

36. Az anyaság, mint a legfőbb érték forrása, a legnagyobb tisztelet tárgya.             

37. A gyermek alapvető joga a családban nevelkedés.

38. Az idős ember joga a családban maradás, és ha kell, a családi ápolásban való részesülés biztosítása.

39. A magyar állam kiemelt védelemben részesíti a magyar nagycsaládot, az együtt élő több nemzedéket vagy együtt élő rokonságot.

40. Az egészség- és nyugdíjbiztosítás, valamint a jótékonysági tevékenység független a szociálpolitikától.

41. A nemzetérdekű egészség- és nyugdíjbiztosítás állami monopólium.

42. Utódaink testi-szellemi minősége nemzeti közügy.

43. A magyarság sorsába beavatkozó, hódító jellegű nemzetidegen alapítványok működése megengedhetetlen.

44. A közoktatás kötelező és ingyenes 18 éves korig. Magyarországon csak olyan iskolák működhetnek, amelyek a legszigorúbb szakfelügyelet mellett megvalósítják a nemzettudatot erősítő tantervet. Állami felsőoktatási intézménybe felvételi vizsga nélkül, érvényes hazai vagy honosított érettségi bizonyítvánnyal bárki beiratkozhat.

45. Minden magyar állampolgárnak joga van az élethez, a tanuláshoz, a munkához, nemzeti sajátosságainak megőrzéséhez, védelméhez.

46. A magyar állam kötelessége állampolgárainak az élet-, a tanulás-, és munkafeltételeket biztosítani.

47. Minden emberi és állampolgári jog gyakorolhatóságának feltétele az emberi és állam-polgári kötelességek teljesítése.

48. Minden magyar állampolgár kötelessége:

--- önmaga, családja és embertársai életét, egészségét, környezetét, vagyonát óvni,

--- erejéhez, képességeihez mérten hozzájárulni a közös szellemi és anyagi javainak gyarapításához,

--- ismerni (legalább 18 alapvető jogelvét!) és betartani a valódi magyar alkotmányt,

--- eleget tenni a tankötelezettségi törvénynek,

--- eleget tenni a személyes honvédelmi kötelezettségnek,

--- részt venni a nemzeti közösség ügyeinek az intézésében,

--- mindig, mindenhol, mindenben képviselni és védeni a magyar érdekeket.

49. Magyar érdek: a nemzeti egység megteremtése, a kárpát-medencei magyarság területi, gazdasági, politikai pozícióinak a helyreállítása, fajta- és kulturális sajátosságainak megőrzése és védelme.

50. A magyar érdekek érvényesülését gátló akadályok békés, türelmes, de elszánt és tántoríthatatlan felszámolása minden magyar ember szent vállalása, kötelessége, feladata és küldetése.

51. A magyar gazdaság olyan piacgazdaság, amelyben érvényesül a magyar érdek.

52. A gazdaság szereplői a legteljesebb önállóssággal és felelősséggel működnek.

53. A magyar gazdaság alapvetően önellátásra és közvetlen szomszédaival való, szoros együttműködésre törekszik.

54. A Kárpát-medence gazdasági egységének, önellátó képességének és függetlenségének a helyreállítása minden érintett nép közös érdeke.

55. A magyar állam nemzetközi gazdasági kapcsolatait a kölcsönösen előnyös kétoldalú, közvetlen kapcsolatokra, lehetőség szerint árucsere-kereskedelemre építi.

56. A pénz nem érték, csak értékmérő csereeszköz, az áru és a munka elosztására szolgál, helyét a nemzetgazdaságban ennek megfelelően határozzuk meg.

57. A magyar (köz)pénz alapja és fedezete a munka, valamint a magyar nemzeti vagyon.

58. A magyar pénz egyedüli kibocsátója a magyar kormány ellenőrzése alatt álló jegybank, a Magyar Nemzeti Bank.

59. A Nemzeti Bank a magyar állam pénzügyi függetlenségének letéteményese, a nemzeti vagyon és hitel kezelője.

60. A magyar nemzeti vagyon csak magyar állampolgárnak szolgálhat hitelfedezetül.

61. A nemzeti vagyon hozadékából minden magyar állampolgár egyenlő mértékben osztalékot kap, életkorára, foglalkozására tekintet nélkül.

62. A magyar állam kiemelten támogatja azokat a feltalálókat és találmányaikat, akik az ország gazdasági és katonai függetlenségének a megteremtéséhez hozzájárulnak.

63. A magyar állam - a jövő nemzedéke iránti felelősségének tudatában - gazdasága fejlesztését alárendeli a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek.

64. A környezetkímélő gazdálkodás követelményeinek és a piacosodás korszerű nemzetérdekű szempontjainak a figyelembevételével a magyar állam kiemelten támogatja:

--- a tájhonos állat- és növényfajok, fajták helyreállítását, tenyésztését, termesztésbe és termelésbe állítását,

--- a tájhonos állat és növényfajok, fajták szigorú védelmét,

--- a fenti célokkal kapcsolatos kutatásokat állami monopóliummá teszi.

--- Támogatja a tájhoz és a hazai hagyományokhoz illeszkedő gazdálkodási módszerek felélesztését és a nemzeti ipar újjáteremtését.

65. Az állam kötelessége élelmiszerből, vetőmagból, energiából ... stb. tartalékot képezni az ország legalább egy éves ellátására.

66. A magyar föld nemzeti vagyon, a földben megtestesül a nemzeti függetlenség.

67. A föld és a föld méhének kincse - művelési ágtól függetlenül - csak magyar állampolgár(ok) vagy a magyar állam tulajdonában lehet. (Megj.: Rendezzük a tulajdonjog és birtokjog kérdését. Ismét bevezetjük a birtokképesség fogalmát. Abszolút tulajdonosa az össznemzeti vagyonnak a nemzet, illetve a nemzetet képviselő Szent Korona!)

68. Elsődleges munkatevékenység az értékteremtő munka.

69. Az érték elosztása másodlagos munkatevékenység.

70. Az egységes szerves magyar társadalom csak hivatás szerint rétegeződik.

71. A nemzeti felségjog (vagyis a Szent Korona) minden jog forrása. (Megj.: Közszabadság és közjó e nélkül nem is létezik.)

72. Ez a felségjog átruházhatatlan, kisajátíthatatlan. (Megj.:A választott képviselő sem rendelkezik szabad mandátummal, hiszen ő valójában egy választókerületi követ, azaz  képviselőként is köteles választói utasításai szerint eljárni.)

73. A magyar nemzet népfelségjogának megtestesítője és közvetlen gyakorlója a népszavazás, a nemzetgyűlés és a helyi népgyűlés. (Szerkesztői megjegyzés: A nép és a nemzet a mi értelmezésünkben a magyarság két megnyilvánulási formája. A nép: minden (etnikai) magyar a maga egyszerű anyagi valóságában. A nemzet: (az értékrendi) magyarság elvont, eszmei, magasabb rendű történeti-politikai, nemzeti vallás szerinti értelmezése, vagyis lelki, szellemi, tudati és aktívan cselekvő kategória.)

74. Magyarország államalkotó nemzete a magyar. (Magyar az, aki sorsközösségben él, érez, gondolkodik és cselekszik a magyar néppel és annak értékrendjét betartja! BG)

75. A magyarság sehol a világon nem tart igényt az államalkotó kisebbségi státuszra. (Megj.: Azaz nem kívánunk egyetlen más országban sem  megszerezni a  politikai vezetés pozícióját. Itthon viszont ügyeinkben dönteni csak magunk vagyunk illetékesek. Abba senki, semmiféle jogcímen bele nem szólhat! )

76. A nemzetiség és az etnikai kisebbség népfelségjogát saját helyi közgyűlésein és országos gyűlésén gyakorolja.

77. A nemzetiséget és etnikai kisebbséget (természetes és jogi személyeit) csak a valódi magyar alkotmány kötelezi.

78. A népszavazás: az össznemzet legfőbb döntéshozó szerve. Döntése a nemzetgyűlésre is kötelező.

79. A nemzetgyűlés: Magyarország legfőbb államhatalmi, nép-, és nemzetképviseleti törvényhozó szerve.

80. A népgyűlés: a helyi lakosság népképviseleti és döntéshozó szerve.

81. A magyar állam jogrendjében világosan elkülönül a törvényhozó és végrehajtó hatalom. (A Szent Koronás bírói hatalomnak is el kell válnia a végrehajtó hatalomtól!)

82. A népszavazás: államfőt választ, és dönt a népszavazásra utalt egyéb kérdésekben.

83. A nemzetgyűlés (korona jelképezte) nemzeti-felségjogból eredően biztosítja az alkotmányos rendet, meghatározza a kormányzás szervezetét, a külpolitika irányát, megalkotja az össznemzet érdekeinek megfelelő politikai, gazdasági célok megvalósítását szolgáló törvényeket. Meghatározza az össznemzet sorsát alapvetően befolyásoló kulcsállásokat (gazdapozíciót), szabályozza a jövedelmet. Dönt hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli állapot elrendeléséről, a vészhelyzetnek megfelelően az intézkedő csúcsszerv felállításáról, kinevezi, felhatalmazza annak tagjait. Közkegyelmet gyakorol. Végrehajtásra megválasztja a legmagasabb tisztséget viselő közalkalmazottakat.

84. A népgyűlés: döntéseinek a végrehajtására, a helyi közügyek intézésére, a helyi közakarat kifejezésére elöljáróságot választ.

85. Minden választott tisztségviselő és az általuk kinevezettek ugyanúgy, mint minden közpénzből fenntartott intézmény-hivatal alkalmazottai: közalkalmazottak.

86. Minden közalkalmazott esküköteles. Esküszegése nemzetárulás.

87. Az eskü szövege hitvallás.

88. Minden jogképes magyar állampolgárnak törvénykezdeményezési joga van.

89. A bizalomvesztett képviselők (helyi népképviselő és nemzetgyűlési képviselő) visszahívását kezdeményezheti bármely szavazópolgár, aki őt bizalmával megtisztelte.

90. Megszűnik az összeférhetetlenségi szabály, a mentelmi jog, a szabad mandátum, mert értelmét veszti.

91. Minden magyar állampolgárt megillet a közügyekben való tájékozottsághoz szükséges köz-érdekű adatok ismerete. (Ezek visszatartása kiemelt bűncselekmény!)

92. Közérdekű adatok kizárólagos birtoklására senki sem jogosult.

93. A félretájékoztatás nemzetárulás

94. Titkosság csak a közrend, közbiztonság, nemzetbiztonság és a honvédelem körében megengedett. Ezekben az esetekben a megsértése a legsúlyosabb büntető következményekkel jár.

95. A magántitok a közélet tisztasága érdekében korlátozandó.

96. Az államigazgatási-hatósági feladatok elosztását meghatározó alapelv: az állampolgárok a lehető legrövidebb időn belül a lehető legkisebb fáradsággal és költséggel intézhessék ügyes-bajos dolgaikat.

97. Magyarországon csak olyan társadalmi szerveztek, egyházak, pártok, érdekvédelmi-, kulturális-, szakmai szervezetek működhetnek, amelyek nem sértik a magyar kultúrát és a nemzeti érdekeket.

98. A magyar nemzet alkotmánya hagyományában, nemzeti kultúrájában gyökerezik. A magyar közjog sarkigazságai a nemzet politikai kultúrájának lényege: a magyarság ősi tapasztalatainak, viselkedési szokásainak, érték- és erkölcsi követelményrendszerének összegződése. (AJET: Mi a történeti alkotmányt tartjuk egésznek, s az alaptörvény annak csak része, bár lehet a legfontosabb része.)

99. A nemzet önvédelmét és fennmaradását, a szerves magyar társadalom működését szolgáló alaptörvény sérthetetlen.

100. Az alkotmány és az alkotmányosan keletkezett jogszabályok betartása minden magyar állampolgárra, minden társadalmi szervezetre, minden állami szervre, Magyarország területén tartózkodó minden külföldi természetes és jogi személyre, valamint a hontalan vendégeinkre egyaránt kötelező.

Azonnali rendelkezések:

101. Magyarország állami függetlenségének a helyreállítása: az 1982. évi VI. törvény (a valutaalap alapokmányának a kihirdetéséről) hatályon kívül helyezése, a Rózsadombi Paktum azonnali nyilvánosságra hozatala és káros hatásainak fokozatos felszámolása.

102. A külföldi államadósság fizetésének felmondása.

103. Helyreállítani a "törvénysértés jogot nem alapíthat" jogelvet.

104. Az idegen bevándorlás és betelepülés leállítása: határzárral.

105. Az elmúlt évtizedek alatt nem magyarok részére kiadott magyar állampolgárság felülvizsgálata.

106. Az elmúlt évtizedek alatt kiugróan magas magánvagyon-gyarapodás felülvizsgálata.

107. Élet, család és a nemzet ellen uszító, az állampolgári kötelességek megtagadását hirdető szervezetek betiltása.

108. A gazdaság és hírközlés stratégiai ágazatainak, intézményeinek nemzeti köztulajdonba vétele. Vagyis államosítás helyett a Szent Korona tulajdonába venni úgy, hogy azon közérdeket méltóan szolgáló magánszemély: birtokjogot nyerhessen.

„A ’mogyoróhegyi pontok’ egy politikai párt programjaként kerültek megfogalmazásra. A „Magyar Érdek Pártja” elnevezés azért találó, mert mindent (!) kifejez. Jelentése az, hogy minden (!) jelenséget a ’nyers’magyar érdek szempontjából kell és lehet értékelni. Az érdek-elv a leginkább alkalmas minden ideológiai torzítás felismerésére, kiküszöbölésére.”  [Szeszák Gyula megjegyzése.]

„A mogyoróhegyi 108 pont megvalósítása a magyarság megmaradását jelenti. Ezt tűzte ki célul a Nemzet Egyesítését Előkészítő Mozgalom, amely ma az interneten NemzetEgyesítő Mozgalom néven található meg. A magyar érdek mindenek  előtt, ahogy a haza minden előtt! 12 olyan magyar alapította ezt a Mozgalmat, akik nem az ego, hanem a szolgálat jegyében alapítottak pártot. Tették ezt annak ellenére, hogy tudják jól: minden párt csak árt! Viszont ők féllábbal a történeti alkotmány talaján állnak és a másikkal a mai illegitim rendszerben próbálják meg visszaépíteni a magyar nemzetet! Ha sikerül, akkor mindkét lábbal a Szent Korona Országában lesz minden magyar, ha viszont nem, akkor el fogunk tünni a népek tengerében!                                                                                 [Bene Gábor megjegyzése.]

III.

A következő jelentős előzmény a 2007-ben megtartott Visegrádi Disputa 12 pontja volt.

 

Legyen béke, szabadság és egyetértés, így a politikai foglyokat azonnal bocsássák szabadon! 

Ezennel követeljük:

Jogfolytonos történeti alkotmánnyal térjünk vissza a történelmi államaink sorába!  Követeljük megszállások óta nem érvényesülő magyar alkotmányos rend helyreállítását, a szerves jogfejlődés azonban nem söpörheti le az evidenciákat!
Egységes magyar nemzetet! A Szent Korona minden – nemzeti értékrendet ismerő és betartó – tagja azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzék, mint állampolgár! A jogok és kötelezettségek egyensúlyát, az államnak kell biztosítani!
A magyar föld és természeti kincsei az egyetemes magyarságé! Minden magyar érték szolgálja a nemzetet, a hatékony országfejlesztést! A termőföld nem tőke és forgalomképtelen. Nem állami, hanem nemzeti köztulajdon, amit a nemzet bízott az államra, de csak kezelésre! Érdem alapú birtokosság - közbirtokosság visszaállítása.
Valódi rendszerváltást! A közélet szereplőinek alapos átvilágítását, a bűnösök felelősségre vonását és az eddigi jogszolgáltatási gyakorlat helyett Szentkoronás igazságszolgáltatást! Közjó ellen tevékenykedő, soha többé ne kapjon lehetőséget! A „tőke szabad áramlását” pedig a nemzeti közérdek szolgálatába kell állítani!
A privatizáció felülvizsgálatát! A jogtalanul megszerzett közvagyon visszavételét, és birtokost bízni meg érdem alapján a vagyonelem üzemeltetésével. Az MNB átvilágítását és a kamatmaximummal rendelkező közpénzrendszer visszaállítását!
Nemzet– és honvédelmet! Nemzetünknek elkötelezett, megyei önkormányzati rendvédelmet, állami rendőrséget, titkosszolgálatot és önkéntes nemzetőrséget!
A nemzet szolgálatába a tömegtájékoztatást! Az erkölcstelen, nemzetellenes műsorok és félrevezető reklámok, szigorú törvényi tiltását, nemzettudat növelő TV műsor-támogatást úgy, hogy köztulajdonként, de magánbirtokos működtesse! 
Pártok nélküli kétkamarás parlamentet! A pártok elszámoltatását, a képviselők visszahívhatóságát, csalási lehetőség nélküli választásokat!
Családközpontú, nemzetgyarapító társadalom- és gazdaságpolitikát! Az egyéni és a közösségi jogok teljes biztosítását, a közösségi kötelezettségek betarthatóságát!
 Igazságos bér- és adórendszert a vállalkozóknak! Családi alapú adózást, a tőkekoncentráció fékezését és esélyegyenlőséget, illetve tisztességes kárpótlást a többszörösen kifosztott magyaroknak!
 Általános állami egészségbiztosítást, méltányos fizetéseket és nyugdíjakat!
Nemzeti szellemben nevelő tanügyet, ingyenes állami oktatást. A külföldön munkát vállalóknak azonban, legyen az oktatásidíjra: térítési kötelezettség!  

 

2007-03-03. Visegrád                               

(Molnár Tamás, Dr. Bene Gábor, Gonda László)

E 12 pont lett a „Magyar Nemzeti Bizottság 2006” közössége által megszervezett, VISEGRÁDI DISPUTA  -  Országos Civil küldöttei által egyhangúan elfogadva.

 

IV.

Jelentős előzmény és forrás volt az alább idézett részlet Pap Gábor „Hívogatójából”:

„A Szent Korona felségterületén a jogok forrásaként nem hús-vér személy (a mindenkori király) tételeződik, hanem maga a Szent Korona, mint személyfölötti élő minőség. Ilyen módon ezeknek a jogoknak a kisajátítása és a velük való visszaélés elvileg is, gyakorlatilag is lehetetlenné válik.

 A Szent Korona jogainak érvényesítése nem egyetlen személyre, a királyra hárul, hanem egyenlő arányban foganatosítja azokat a nemzet és a király. Így mind a tömeg-uralomba, mind a parancs-uralomba csúszás lehetősége kiküszöbölődik. Nem a magyarságnak, hanem az emberiségnek a létérdekei diktálják a Szent Korona felségjogainak helyreállítását! Minden ellentétes híreszteléssel szemben tudnunk kell: a Szent Korona által képviselt jogrend nem időleges érvényű! Ahogy tegnap érvényes volt, úgy érvényes ma is, holnap is, amíg emberi közösségek emberhez méltó életet akarnak élni a földön. Ne felejtsük el: a világ egyetlen „szent” jelzővel megtisztelt koronájáról van szó! Viselője, a magyar király pedig az egyetlen uralkodó a világtörténelemben, aki az „apostol” minősítést jogosan viselheti. Ilyen formán a rend, amely a Szent Korona felségterületén érvényesül, a világmindenség – magasztosabban szólva a Teremtő – rendje……Ez az összhang jellemezte a magyar királyság működését az Árpád-ház (eredetibb nevén a Turul-dinasztia) uralma alatt, majd kisebb megszakításokkal egészen Mátyás király haláláig. A Habsburg-korszakban ez a harmónia végzetesen megbomlott.

[Szeszák Gyula megjegyzése.] „A ’Nemzeti Értékrend’ hiányossága a történetiség hiánya. A magyar történelem nem Szent Istvánnal és nem a Szent Koronával, hanem az ősi magyar múlttal kezdődik. Ebben a sávban helyezkedik el az etelközi államalapítás, a hon(vissza)foglalás és az új honalapítás a pusztaszeri alkotmány-módosítással (vérszerződés). A történészek, ’jogtörténészek’ és ’alkotmányjogászok’ meddő kísérleteket tesznek arra, hogy történelmi, jogi és erkölcsi folytonosságot hazudjanak az ’árpádi állam’ és az ’istváni állam’ között. Ebben a keretben nem értékelhető Koppány és a ’magyar koppányiság’, amely a magyarságot ismételten szabadságharcra, lázadásra késztette és ezek bukása ellenére mindig megújította. Az istvániság mindig az elnyomók oldalán állt. Valamilyen szintézisre van szükség, amelyet nem lehet e téma kiiktatásával helyettesíteni.”  

Az egyensúly az egyszemélyi joggyakorlás, magyarán a parancsuralom irányába tolódott el. A nemzet, mint a „Szent Korona teste”, kiiktatódott a hatalom tényleges gyakorlásából, az országlakosok pedig, mint a „Szent Korona tagjai”, kényre-kegyre kiszolgáltatott alattvalóivá silányultak az idegenszívű zsarnokoknak. Tapasztalati tény: ez az állapot mind a mai napig érvényben maradt, és országhatároktól függetlenül egyforma súllyal nehezedik a magyarságra. Mindamellett tudnunk kell: ősi és mindezideig jogszerűen nem módosított törvényeink értelmében a történelmi Magyarország teljes területe ma is a Szent Korona elidegeníthetetlen tulajdona, amelyből egy talpalatnyi földet sem lehet kisajátítani, vagy árúba bocsátani. Ilyen módon a külföldről becsalogatott földvásárlók, illetve az erőszakosan behajtott idegen telepesek legfeljebb ideiglenes haszonélvezői lehetnek az általuk birtokba vett földterületeknek, valamint a hozzájuk tartozó ingó és ingatlan javaknak.

A Szent Korona jogrendjének – várhatóan a közeljövőben történő – helyreállítása esetén azonban valamennyi jogszerűtlenül eltulajdonított földterület és vagyontárgy ellenszolgáltatás nélkül visszaszáll jogos tulajdonosára, a magyar Szent Koronára. Eddig a felismerések. De vajon elég-e felismerni az igazságot? Én már döntöttem. Mint a Szent Korona tagja, vállalom a benne és általa megtestesülő „szent uralmat”, és mindent megteszek annak érdekében, hogy érvényre is juthasson a Szent Korona felségterületén, földrészünk szívében, a Kárpát-medencében. Elismerem, hogy minden becsületes ember, aki hasonló szándékot nyilvánít ki, nekem testvérem, függetlenül attól, milyen nyelven beszél, milyen a bőrszíne, a vallása, a nemzetisége. Egyetlen nagycsaládhoz tartozunk, egymásért élünk. Szent Koronánk képrendje, benne a két ingyen gyógyító szent orvossal, királynak és nemzetnek egyforma hangsúllyal példázza: mi nem hódítani, hanem gyógyítani igyekszünk, az élet minden területén.

[Szeszák Gyula:] “A gyógyítás szerfölött összetett fogalom, ill. tevékenység. Magába foglalja a lelki terápától a gyógyszeres kezelésen át a sebészi beavatkozásig mindazt ami használ, vagy árt a betegnek és hasznára van az orvosnak. A mozgalom a lelki terápia módszereinek kidolgozásánál tart.  A ‘betegnek’ hinnie, ill. bíznia kell a terápia eredményességében. Ennek feltétele az orvos és a páciens őszinte kapcsolata, amelybe nem férnek bele csontvázakkal teli szekrények…. ”

Mert a világ ma nagyon beteg. És nem mutatósnál mutatósabb ígéretekkel, csakis személyes jó példával orvosolható. Ilyen irányú szándékomnak a kinyilvánítója ez a pár mondat. Keresem azokat az embertársaimat, akiknek hasonló a szándékuk, mert tudván tudom: egyetlen esőcsepp, magára hagyva, sohasem érheti el a tengert. Csak ha egyesülni tud a társaival, a többi esőcseppel. Így lesz belőlük előbb erecske, majd patak, folyó, folyam... És akkor - de csakis akkor! – minden földi akadályt legyőzve célba érhet az egyetlen cseppecske is. Az utat azonban nemcsak megtalálni kell. El is kell indulni rajta. Úgy legyen! Végül magamnak teszem fel a kérdést, és – ha szükségét érzem – magam, magamnak válaszolok rá. Mit jelent nekem, személyesen az, hogy a Szent Korona uralmi rendjében élhetek? Hogyan élem meg ezt? Mit várok ettől a rendtől a magam, családom, nemzetem és az egész emberiség sorsának jobbra fordulása ügyében, és magam mivel kívánok hozzájárulni ahhoz, hogy ennek a „szent uralomnak” a keretében a kívánt jobbra fordulás be is következzék?”

(BG: Pap Gábor gondolatait elfogadva a Nemzetegyesítők Mozgalma csak összehangolja a választókerületek nemzeti köreit, s támogatja majd a helyben jelölt választási követeket. Vagyis a bevált történelmi hagyományokat akarja követni, hogy a bevált “népképviseti” érdekképviselet visszaállhasson. Persze létezik döbbenetes ellenvélemény Jászi Oszkártól (Jakubovics Oziás) alábbi mondata kétségtelenül hamis ellenpont: „…a magyar történelem voltaképpen semmi egyéb, mint a nyugati fejlődésnek egy-két évszázaddal megkésett ismétlődése.” Ezzel szemben azonban Kocsis István drámaíró is világossá tette, hogy „a magyar megkésettség egyúttal áldott megkésettség, hiszen nálunk maradt meg legtovább a szakrális állam”!

V.

Az  evidenciákat utóbb Fáy Árpád kissé megbonyolította

A tisztesség és a méltányosság azt követeli, hogy leközöljük azt a változatot is, amely a jogot és a filozófikus gondolkodást jobban ismerők számára készült. Ez az anyag kissé bonyolultabb, viszont több benne a hivatkozás és Árpád logikai magyarázatai is megjelennek. Ezért azok számára is nagyon hasznos lehet, akik az egyszerűbb változatot nem tartják elég széleskörűnek, vagy kielégítőnek.

 

Evidenciák - A magyar alkotmány fogalma

A magyar alkotmány a legalább ezeréves magyar nemzetlegalább ezeréves államára vonatkozó, legalább ezeréves államalkotó akarata.

Történelmi-társadalmi tudatunk, közjogi és kulturális identitásunk sarokköve, egyben közjogi és kulturális kincsünk a magyar alkotmány - mely jövőbeli cselekvési lehetőségünk, politikai védőpajzs is lehet, amelyet a jelenlegi politikai hatalom mégsem ismer el. (történelmi tény)

Evidenciák - Jelenlegi alkotmányos állapotunk

Legalább ezeréves a magyar alkotmány (amelynek első összefüggő, teljes értékű ránk maradt oklevele az Aranybulla), amelyet 1944-ig elismert a magyar politika (történelmi tény)

Történelmi alkotmányunktól nem a modern életben való alkalmatlansága miatt szakadt el a magyar törvényhozás, hanem a német, majd a szovjet megszállás kényszere miatt. (történelmi tény) A megszállt országban a megszálló szándéka szerint működő testület (az akkori parlament) hozta az 1949/XX-as alaptörvényt, amelyhez a (sajnálatosan illegitim) törvényhozás azóta is igazodik. Ennek 77.§ (l)-es bekezdése szerint a magyar alkotmány nem más, mint maga az alaptörvény.

Az alaptörvényről annyit állíthatunk, hogy az elismerheti az alkotmányt, vagy megtagadhatja az alkotmányt, de önmagát nem minősítheti alkotmánynak.

Evidenciák - A történelmi magyar alkotmány lényeges jellemzői

A magyar észjárás szerint az írott alaptörvénynek meg kell felelnie az íratlanul is erős alkotmányos elveknek (az „örök", de legalább a napi politikai küzdelmek felett álló értékeknek, igazságoknak, egyes hagyományozott megoldásoknak).

A pillanatnyi hatalom nem határozhatja meg a magyar alkotmányt, hanem a hatalomnak kell az alkotmányt elfogadnia, és felelősségre vonás terhe mellett megtartania.(Történelmi tényekből, összefüggésekből következő evidencia)

A magyar alkotmány, kiváltképpen az alapjául szolgáló Szentkorona állameszme nem pótolható és nem múlható felül. Kultúránkban a legmélyebb gyökerekig hatolnak hajszálerei, (népmesék, Mátyás király-mesék, egész irodalmunk, költészetünk) s ható erőként mozgatta történelmünket, sok esetben gazdasági mentőövünk volt, meghatározta gondolkodásunkat a társadalomról, igazságról és sorsról, elkötelezettségről, szolidaritásról, az európai értékek megélésének útjáról. (Tény)

A magyar nemzet kulturális és politikai közösségét az alkotmánya (alkotmányos szellemisége) tartotta meg, a nemzet érdeke és értékrendje szerint szabályozva az államot. (Történelmi tény)

Az állam nélkül a nemzet is végleg szétesik („mint oldott kéve").

Alkotmányunk utánozhatatlan rendszere egyaránt képes felölelni az egység, a teljesség és az esetlegesség, a megoldandó válsághelyzetek világát, fontos esélyt kínálva ezzel számunkra, mint kulturális és politikai közösség számára. (Ritkán végig gondolt, kellően nem becsült tény)

A magyar történelmi alkotmány életrevaló rugalmassága éppen az íratlanul is feltétlenül tisztelt alkotmányos értékek, igazságok és hagyományozott megoldások, valamint az alkotmányt vagy elismerő, vagy el nem ismerő írott alaptörvény kettősségéből, külön-valóságából ered. (Ritkán végig gondolt, kellően nem elemzett tény)

E kettős rendszer teszi lehetővé az európai és az egész emberiség által tisztelt értékek, kiküzdött erkölcsi, tudományos, társadalmi vívmányok megbecsülését, hasznosítását számunkra, identitásunk elvesztése, életminőségünk kockáztatása nélkül. (Logikai evidencia)

Az alkotmány nem szüntethető meg szavazással, mert más a természete. Nem egy okmány, hanem a nemzet identitásának része. (Történelmi tény, alkotmányunk evidenciája)

Az ember eredendően, lényegénél fogva szabadságra!! született, amelyet teljességében egy nemzet közösségében élhet meg, ami politikai közösség és szövetség is egyben. (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

Az emberi szabadság érvényesítésének eszközrendszere a jog, a gazdaság, az államigazgatás, ami semmilyen módon nem fordulhat az ember ellen. (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

Az állam feladata a nemzet közösségében az emberi szabadságot ki teljesítő életvitelhez szükséges feltételek garantálása. Az államon ez számonkérhető. (Történelmi álamunk alkotmányos evidenciája)

Az államra kötelező igazságokat, értékeket Európában a legmagasabb szinten képviseli a magyar alkotmányos hagyomány - tehát nem a józanság, hanem a hatalmi önkény vagy a hatalmi önkény által elkábított magyarság érdektelensége tart minket távol tőle (Ismert alkotmányelméleti tény)

Az alkotmány központi intézménye a Szentkorona, amely sokszáz éven át közjogi szakkifejezésnek számított, ezért sosem írták nagybetűvel - Trianonig. 1920-tól használatos a nagybetűs írásmód, amióta komoly nehézségek árán tud érvényesülni. Aki kisbetűvel írja, az nem tiszteletlen, hanem értékrendjében magától értetődő természetes dolognak számít, működését bizonyosságnak tekinti (Történelmi joghagyományunk evidenciája)

A hatalom teljessége csak a Szentkoronáé lehet - tehát a hatalom gyakorlói csak felelős, megosztott részhatalmat gyakorolhatnak. Ez a diktatúra alkotmányos és eredendő tilalmát jelenti. A hatalmi ágak feltétlenül megosztandók, nem monopolizálhatok. (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

A szentkoronához való viszonyát sem a nép, sem az uralkodó, (sem a nemzet - a Szentkorona tagsága, sem a hatalom gyakorlója) nem változtathatja meg. Ezért volt fogalmilag kizárt az önkényuralom a magyar közjogban, és ezt tudomásul vette egy idő után Károly Róbert, Zsigmond király, Mátyás király, a kalapos II. József és mindenki más, egészen a II. világháborúig. (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

A mindenkori magyar kormány az alkotmányos rendet, evidenciákat semmilyenokkal vagy hivatkozással nem sértheti meg, mivel ez a szentkorona sérelmét jelenti. (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

A nemzet a politikailag szervezett nép. Tehát a nemzet szentkorona nélkül nép, tömeg, sokadalom. A nép, ha alkotmányához hű (vagy ahhoz visszatér), akkor nemzet. (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

Megszálló hatalomtól mentesen nem hatálytalanították (nem tagadták meg arra megválasztott testület keretében) az alkotmányt (történelmi tény)Tehát az alkotmány érvényben van, csak figyelmen kívül hagyjuk. Ezért alkotmánysértésben van a magyar állam. (Alkotmányos evidencia)Törvénysértés jogot nem alapíthat - a megszálló hatalom diktátuma nem szerezhet alkotmányos legitimitást (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

Az önkényuralmat kizárta a magyar alkotmány - a Szentkorona volt a szuverén és nem a nép[3], nem az uralkodó -, tehát a Szentkorona állameszme által a közösségében szabályozottan elő nép (más szóval nemzet) volt a szuverén. (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

Az alkotmány az államra kötelező igazságokat tartalmaz, amely a sok generációs nemzet egészéhez kötődik. Aktuális viták szerint nem formálható - ezt fejezték ki azzal, hogy a koronát Istentől angyal hozta, hogy Szűz Máriának/Boldogasszonynak ajánlották fel, hogy isteni igazságnak tekintettek (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

Az alkotmányt elismerő alaptörvények, sarkalatos törvények, törvények, állami rendeletek stb. alakítják ki azt a konkrét intézményrendszert, amely az adott korban, adott körülmények között lehetővé teszik az alkotmányos közéletet, államot, az alkotmányos igazságok, értékek, elvek általános tiszteletet, meghivatkozását. (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

A föld a szentkorona tulajdona. Ennek megfelelően mai szóval: a föld nem tőke, hanem sok szempontból életünk feltétele, és ezek közül csak egy - ma már messze nem a legfontosabb - vonása a mezőgazdasági árutermelésre való alkalmassága (Történeti alkotmányunk evidenciájával összhangban, a jelenkorban is józanul belátható alapelv)

Az államnak biztosítania kell a természeti erőforrásokhoz monopol profittól mentes, uzsoranélküli hozzáférhetőséget. Az uzsoramentességet az államnak garantálnia kell a pénzrendszer és bármely más közintézmény vonatkozásában is, a mai és az ezután következő nemzedékek számára.(Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

Az alkotmányos garanciák kifinomult és hatékony rendszere védte az alkotmányos elveken alapuló közjogi megállapodások érvényesülését: (történelmi tény)

 Kiemelkedőként említendő a koronázási hatalom-átruházáskölcsönös garanciális elemeinek egymásba kapcsolódó sora,
Korlátozott hatalom - a hatalom feltétlen megosztottságának elve,

Ellenőrzött hatalom - az alkotmányos igazságok, értékek, megállapodások megsértőinek felelősségre vonása elsődleges teendő volt az országgyűléseken, az adómegajánlást, újoncozást is megelőzve,
 Kötelessége a népakaratból politikai hatalomhoz, cselekvési lehetőséghez jutott képviselőnek az alkotmányos rend betartása és betartatása, amely kötelesség megszegése esetén felelősségre is vonható volt, rangját és vagyonát veszthette el (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája);
Az ellenállási kötelesség az alkotmánysérelemmel szemben mindannyiunkra érvényes. (amit még a mai alaptörvény 2. §-a is megemlít).

Evidenciák - Elmélyült alkotmányos válságot élünk

Csődben van jelen közjogi berendezkedésünk, amit a választási és népszavazási kifogásokkal szembeni tehetetlenség jól láthatóvá tesz (Jelen közállapotunk ténye)

Akik új alkotmányt akarnak azok vagy tájékozatlanok, vagy el akarják törölni a legalább ezeréves magyar államot, amely, mint a legalább ezeréves nemzet önkormányzati szerve, felelős a nemzet, mint politikai közösség tagjainak életfeltételeiért. (A felsorolt történelmi tényekből következő logikai evidencia)

A magyar nemzet tudatos megfosztása a Szentkoronától, az alkotmányától való tudatos elszakítása a magyarság identitásának felszámolását jelenti, amit a világháború utáni nemzetközi egyezmény szerint népirtásnak, idegen szóval genocídiumnak neveznek. Nyersebben fogalmazva, a magyar nemzetnek a magyar alkotmánytól való megfosztására törekvés genocidiális cselekedet.

Ma ez a folyamat zajlik, ezt ma tudatosan és büntetlenül szervezik. (Történelmi tény)

A népirtás egyik módja, az 1949/XX-as tőrvény 77. § (1) törlésének elmulasztása is, vagy az olyan tankönyvek kiterjedt használata, amelyek az emberi jogokat az állam „önmegtartóztatásaként" tárgyaljáknemcsak II. József idején, hanem 1990 után is). (Kevésséhangoztatott evidencia)

Az úgynevezett rendszerváltás forgatagában alkotmányos biztonság hiányábannincsen szilárd meggyőződéses alapunk, amelyre támaszkodva nagyobb eséllyel, küzdhetnénk méltányos életfeltételeinkért. (Belátható)

Hosszú a listája az elhanyagolt kérdéseknek,jelentős társadalmi történéseknek, amelyek alkotmányosan elfogadhatatlanok:

A hajléktalanok nagy létszámú csoportjának kialakítása a rendszerváltás társadalmat zsaroló eszköze volt. Embertelen megoldása felesleges volt, nem indokolta sem tisztességes politikai, gazdasági, kulturális vagy bármilyen más közérdekű ésszerűség.
A korábbi évtizedek áldozatai közül az elvett magzatok 50~es évek óta számolt 6-8 millióstömegének a nyilvánosság peremére szorítása egy súlyosan genocidiális társadalom-politika hamis, embertelen értékrendjének relativizálásához, átmentéséhez vezetett,
A szociális vívmányokóvatos átmentése helyett a 90-es évek elején a szociális rendszer szétverése kisstílű megszálló hatalomhoz jobban illett volna, mint, az ország talpraállítását hangoztató, demokráciát, népképviseletet, köztársaságot: hangoztató rendszerváltás folyamatához.
Az oktatási és egészségügyi, valamint a honvédségi rendszer értékzavaros szabályozása (valósággal lebontása) a magyar alkotmányos hagyományok tiszteletében nem következhetett volna be.

A sajtófinanszírozás teljességgel megoldatlan, csak a társadalommal szembeni ellenérdekeltség vezethetett ahhoz a cenzúrázott-manipuláló sajtórendszerhez, amely egyik kulcselemévé vált jelenlegi kiszolgáltatottságunknak. Mindez a tájékozódáshoz ésvéleménykifejtéshez való szabadságra való fennen hivatkozással.

Az egész privatizációs folyamat egy minden képzeletet felülmúló szemfényvesztés, amely az elemi törvényességet is átlépve, megtagad minden társadalmi szolidaritást. (Az állampolgárok közösségének tisztelete,- akik 1848 óta gyakorlatilag szentkorona testét alkotó nemzettagok - nem tette volna lehetővé az ország javainak józanésszel alig felfogható mértékű átjátszását külföldieknek. A termelő vagyon mellett a belső piaci pozícióink és kulturális javaink zömét juttatták a belföldivel szemben előnyben részesített külföldieknek, akik több alkalommal nyíltan is jelezték, hogy a nemzettel semmifele szolidaritást nem vállalnak.)
 A további, állami eszközökkel végrehajtott, társadalomellenes spekulációs lépések erkölcsileg nem menthetők fel. Ilyen volt például az OTP lakáshitel-kamatok megemeléseközgazdasági szükségszerűségre hivatkozva, miközben a valós cél sokak tragédiáján keresztül a lakáspiac jelentős szeletének kiszolgáltatása volt ingatlan-spekuláns csoportoknak. A szándékokra talán még jellemzőbb, hogy az állam korántsem magát a lakásépítést támogatja, hanem csupán azok kamatait: a bankok érdekeinek csorbítatlansága, mindenekfelett!
 Hasonlóan megtévesztő eljárás az úgynevezett gazdasági támogatások ügye, amelyeket a megtévesztő elnevezéssel megvonhatóvá tettek, holott azok a Keynes-i gazdaságpolitikai rendszer elhagyhatatlan újraelosztási eszközei.
A természeti erőforrások nemzeti tulajdonlása elvének megtagadása az EU csatlakozási szerződésben, belső privatizációs műveletekben, higgadt fejjel csak genocidiális céllal magyarázható (A szentkorona tulajdonlási elve jó hivatkozást adhatna a „természetes monopóliumok" nemzeti tulajdonlása mellett, illetve e monopóliumok magántulajdonlása, főleg külföldi magántulajdonlása ellen.)

(j)   A hitel- és tágabban a pénzrendszer nemzetközi magántulajdon-érdekű pénzügyi köröknek történt kiszolgáltatása nem illeszthető össze a nemzet érdekével, így természetjogi elvű alkotmányos alapelvekkel sem.

(k)  Az adópénzek kivetésének és felhasználásának ellenőrizetlensége minden képzeletet felülmúló az ígért rendszer-váltási garanciák helyett. Az önkormányzatok gazdálkodási alapjainak elvonása terén sem indokolható például a törvénytelenség, még kevésbe a törvényeknek az uzsorás politikához való igazítása.

(1)  A társadalom-szabályozás megannyi eleme gyakorlatilag uzsorás művelet, a nemzeti, az alkotmányos alapú országos érdekek nyílt semmibe vétele, illetőleg állami eszközű felszámolási törekvés.

(m) S mindennek a tetejébe: Azerőszakos EU csatlakozás módja, szervezése, menedzselése a társadalom anyagi érdeke, értékrendje, elvárásai ellenére; a függetlenséghez kötődő reményei, a szuverenitásért folytatott megannyi küzdelme, egész gondolkodása, alkotmányos identitása, hagyománya, nemzeti szolidaritás igénye ellenére; az alkotmányos értékekért folytatott közjogi küzdelmek vállalása helyett - csak a tudatos népirtás fogalmával minősíthető.

(n)  Különösen látványossá tette a magyar alkotmányt tagadó jelenlegi közjogi állapotunk intézményes rendjének totális csődjét az, amikor „csiki-csuki" alapon közölte az Alkotmánybíróság, hogy 2/3-dal bármit megszavazhat a parlament aktuális testülete, azzal szemben semmilyen vétónak nem tudnak érvényt szerezni. Ez nem népszuverenitás, ez az alkotmányos garanciák lehetőségének is a tagadása, ez a XX. századi kegyetlen diktatúrák útján való továbbhaladás.

(o)  Ilyen jelenségekkel szembeni fellépésre a szentkoronára épülő magyar alkotmány ellenállási jogot, sőt kötelességet tartalmaz (amely a Habsburg-ház XX. századi trónfosztása után - a legkényesebb ízlések szerint is - megilleti a nemzetet).

Evidenciák - Kiút az alkotmányos válságból —

jogfolytonosságot helyreállító Nemzetgyűlés szükségessége

A lehető legalaposabban át kell tekinteni a magyar alkotmány ügyét a német megszállást követő szovjet megszállás megszűnésekor előállt helyzetet (Evidencia, megkerülhetetlen feladat)

Azalkotmány nem azonos az alaptörvénnyel. Ezt az éles különbségtételt haladéktalanul meg kell tenni a tisztánlátás kedvéért, és azon kihívás miatt, amit a sokáig használatos önkényuralmi alaptörvény 77. §-ában állítanak az alkotmány és alaptörvény azonosságáról. Tévedésből, avagy azzal a céllalteszik ezt, hogy fogalmuk se legyen többé a későbbi nemzedékeknek a hajdani magyar alkotmány lényegéről és a veszteségről, amely minket és az utánunk jövőket éri az alkotmánytól való elszakítottságban? Lehetetlen, hogy egy egész társadalmi réteg - a politikai vezetés - figyelmét egyszerűen elkerülje (számos) ilyen horderejű kérdés. (Logikai tény)

Olyan időkben, amikor természetes, hogy az írott törvények, megállapodások az alkotmányos szellemiségnek alávetik magukat, a kettőt (íratlan elveket és írott megállapodásokat, sőt intézményeket) együtt nevezték alkotmánynak. Amikor azonban olyan „természet-ellenes” helyzet van, hogy az esetleges hatalmi erőfölényt szentesíteni kívánó írott alaptörvény nem ismeri el az íratlanul is kötelező magyar alkotmány hagyományát (örök emberi-közösségi értékeit és igazságait), akkor alapvetően fontos az erőteljes megkülönböztetés alkotmány és alaptörvény között. (Logikai evidencia)

Egyszerű, polgári jogi szerződéseknél is jogi előfeltétel, hogy az írásba foglalt szerződés szövegének meg kell egyezni a szerződő felek akaratával. Hát akkor az írott alaptörvénynek meg kell-e felelnie az íratlanul is erős alkotmányos elveknek? (Az „örök”, de a napi politikai küzdelmeknek mindenképpen felette álló értékeknek, igazságoknak, hagyományozott megoldásoknak?)(Analógiával szemléltetett evidencia)

Az alkotmányosságot, mint kulturális minőséget, igényt az uniós csatlakozás nem számolhatja fel, s ha ilyen kísérlet, erőszak történik, akkor a magyarságnak ellenállási kötelessége van. El kell érnie alkotmányosságának elismerését, amint azt tették eleink is sokszáz éven át, hol fegyverrel, hol közjogi küzdelemben. (Történelmi szükségszerűség)

Fel kell használni az emberi gondolkodás elemző és alkotó képességét, minden elérhető és megvalósítható vívmányát az alkotmányos értékek védelmére és hasznára (Történelmi államunk alkotmányos evidenciája, történelmi szükségszerűség)

Evidenciák - A magyar alkotmány elismerésének útja

A jogfolytonosságot helyreállító és a szükséges alkotmányreformot megvalósító nemzetgyűlés megtartásaaz alkotmányhoz való visszatérésnek már intézményesült útja, lásd. az 1920. évi I. tvc.(Történelmi tény)

Külön e feladatra választott nemzetgyűlésre van szükség- az elképzelhető legteljesebb társadalmi részvétel és legsokoldalúbb kontroll mellett (Történelmi mintára támaszkodó evidencia)

területi elvű képviselet,
a kamarák, társadalmi szervezetek, történelmi egyházak képviselete,
a tudományos, oktatási, egészségügyi intézményi rendszerek képviselői.
oktatásban érdekelt szülők és más általánosan kötelező alkotmányos előírási teljesítők képviselete,
nemzetiségek és haláron túli magyarok képviselete,
akik személyükben kiemelten érdemesek, nagy szolgálatot tettek a nemzetnek stb. részvételével.

A nemzetgyűlés döntési joga azonbanaz alkotmányos elvek tiszteletét, evidenciák határát nem lépheti át - például a Szentkorona szuverenitását, a közösségében szabad emberi személy elvet nem sértheti meg.(Történelmi államunk alkotmányos evidenciája)

Részletezve:

 nem korlátlan a nemzetgyűlés, mint kiemelt, rendkívüli hatalmi szerv szuverenitása, jogköre, hanem az alkotmányos elvek által behatárolt (lásd erkölcs és tudományos igazság, vagy éppen megformálódott európai hagyomány)
 meg kell feleljen az alkotmányos elveknek, evidenciáknak,
 tagjai ezért esküvel kell kezdjék tevékenységüket
 egy megelőző elvi-fogalmi tisztázó felkészülésre kell támaszkodjon
 egy megelőző erkölcsi bizonyságra, elhatározásra kell támaszkodjon

A nemzetgyűlés feladata elkülönítendő a törvényhozásétól — ezen javaslat hívei a jogfolytonosság elismerésén és azt követően az alaptörvény megfogalmazásán, valamint a meglévő törvények felülvizsgálásán kívül nem terjesztenék ki a nemzetgyűlés hatáskörét az aktuális törvényhozásra. Ezen logika szerint a nemzetgyűlés és a törvényhozás egymás mellett, párhuzamosan is működhet. (Józanész szerinti megoldás)

A megvalósítandó felsőház funkciója a nemzetgyűlési tevékenységből fejlődne ki. A felsőház feladatköre az alkotmányosság őreként jobban is elválasztható a képviselőház tevékenységétől, minta mai elképzelések azt felvetik. Ezen meggondolás szerint a civil szervezetek érdek érvényesítése a képviselőházi bizottságokba csatlakozhatna be, megfelelő reprezentativitás és legitimitás esetében akár meghatározó súlyú döntéshozatal erejéig. Tehát az „érdekképviseletre” támaszkodó törvényhozási tevékenység az alsóházban és bizottságaiban valósulhatna meg, míg a felsőház az alkotmány őre lenne, az „értékképviselet” helye, elhatárolódva a közvetlen érdekképviselettől.(Józanész szerinti megoldás)

Három, egymást részben átfedő közösségnek közösen öröksége a magyar alkotmányos hagyomány, ha felvállalják hagyománykincsét, értékeit, igazságait, az alkotmányos szolidaritást:

 a mai Magyarország területén élőknek (ha alaptörvényben elismerik),
 a magyar tudatúaknak, a magyar nemzet tagjainak, bárhol is éljenek a világon (közösségeik, autonómiájuk által felvállalva)
 a Szentkorona országainak, a Kárpát-medence népeinek (a „hungarusoknak”), vallásuktól függetlenül, még ha nem is magyar anyanyelvűek, mindenkinek, aki felvállalja az alkotmányos örökséget (alaptörvényükben, közösségeik, autonómiájuk által deklaráltan).

Készítette Fáy Árpád, a szerkesztés befejező fázisát Kispál Ibolya végezte

[1] Evidencia: bizonyítás nélkül logikailag egyértelmű, magától adódó, megkerülhetetlen, bizonyos; matematikai evidencia pl. a 2x2=4, erről nincs mit szavazni.

[2]Afelelős szabadság: a természetjoggal összeilleszthető alternatíváik közötti választás.

[3] A „nép”és „nemzet" kifejezések ebben a felsorolásban szinonimaként szerepelnek. A lehetséges a megkülönböztetésük úgy, hogya nemzet a politikailag szervezett nép. Tehát a nemzet Szentkorona nélkül nép, tömeg, sokadalom. Illetőleg a nép, ha alkotmányához hű vagy ahhoz visszatér, akkor Nemzet.

Írta:Dr Bene Gábor közjogász 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 
 


Archívum

Naptár
<< Június / 2022 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 110053
30 nap: 16960
24 óra: 310