Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NEMZETGYŰLÉS-ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS

A "Nemzetgyűlés"fogalma,feladatai és összehívása 

article preview

MOSTANÁBAN MÁR MINDENKI NEMZETGYŰLÉST AKAR TARTANI !?- Nézzük át,mit is jelent ez,milyen feladatai vannak,mikor van rá szükség,hogy összehívják?

Itt jelezheti mindenki ha egyetért az összehívásával !http://nemzetihirhalo.hu/2019/index.php/nemzetgyules

nemzetgyules-3-horthy-eskuje.jpg

A Katolikus lexikon szerint:  "alkotmányos válság, nemzeti tragédia (háború, megszállás, forradalom), stb. után választott képviselők gyűlése, melynek feladata új alkotmány vagy alkotmánymódosítások törvénybe iktatása és az országgyűlés előkészítése.  - Célja a megváltozott viszonyok törvényekbe foglalása, (alkotmányos) rögzítése (alkotmányozó nemzetgyűlés)."

De lehet "ideiglenes, vagy "törvényhozó" is,- attól függően,milyen helyzetben és célból hívják össze A kommunisták hatalomra jutása előtt a nemesek lehettek a tagjai, utána, a nemesi rangok és címek használatát az 1947 es tvc.-el megtiltották, a részvétel lehetőségét már 1848-ban  kiterjesztették a teljes lakosságra,és ez mai napig így maradt.

A Wikiszótár szerint : "  1. A nép alkotmányos jogai gyakorlata végett való összejövetele. 2. Valamely alkotmányos teendők gyakorlása végett összegyűlt néptömeg. -  Igen ám,de a "nép" nem azonos a "nemzet" -el ! 

A NEMZETGYŰLÉS NEM AZONOS A "VÁLASZTOTT" KÉPVISELŐKBÓL ÁLLÓ ORSZÁGGYŰLÉSSEL! 

1848 ig a szokásjog alapján a "rendi nemzetgyűlés"volt jogosult törvénykezni

Dr Bene Gábor: Nemzetgyűlésre van szükség :

https://www.youtube.com/watch?v=zBegZIkSz08&authuser=0

2021 okt 1. Alkotmányossági panasz beadása az AB előtt:                ab-elott-az-iratbeadas-utan.jpg

https://www.youtube.com/watch?v=GLcByjan74g

Alkotmányos puccs, vagy a jogállam helyreállítása? Jogászok beszélgetése:

https://www.youtube.com/watch?v=UCCFiipfW_Q

Az ellenzék is alkotmányozni akar :                                 

https://magyarnarancs.hu/publicisztika/hogyan-lehet-uj-alkotmany-a-kormanyvaltas-utan-243259

A tankönyvek szerint nem magyar, hanem francia "találmány" !      

1789 júniusában, a francia általános rendi gyűlés a harmadik rend nyomására alkotmányozó nemzetgyűléssé nyil­vánította magát, hogy megalkossa az ország első írott alkotmányát.
Azóta használatos a nemzetgyűlés intéz­ményneve szerte Európában,

Hol eseti jelleggel - forradalmak, át­alakulások idején -,hol tartósan ült össze

A valóságban Székelyföldön már jóval hamarabb tartottak nemzetgyűléseket,tehát ez a módja az önrendelkezésnek semmiképpen nem a franciák találmánya volt ! 

 A székely nép története során súlyos helyzetekben mindig összehívták a Székely Nemzet- gyűlést. Alább rövid összeállítást közlünk a székely nemzetgyűlések történetéről. A székely önkormányzás legmagasabb, többnyire Székelyudvarhelyre összehívott fóruma, az egész székelységre kiterjedő törvényhozási és bíráskodási intézménye volt a Székely Nemzetgyűlés. Elsõ okleveles adat 1344-ből említi. Ettől fogva rendkívüli időközönként összehívták, mikor szükségét érezték. 1357. – A szentmihálykövi vár birtokviszonyait kipuhatoló, Nagy Lajos királynak szóló káptalani jelentés említi. 1455. – Zabola 1505. és 1506. november 23. – Az Udvarhelyi Constitutio-t (Székely Alkotmány) állítja össze, melybe összeírja a székely nemzet hagyományos törvényeit, perrendtartást szervez, és más, 1848-ig ható törvényeket szerkeszt. „A szeretet, a harag, a gyűlölség és a maguk hasznoknak keresése a bírákat és törvénytevőket itt a mi Székelyországunkban gyakorta nem engedi meg, hogy igazat lássanak és ítéljenek” – mondja az 1505. évi udvarhelyi nemzetgyűlés végzése. Ezért szigorú büntetést, számkivetést szabtak a hamisan ítélő bíróra, aki vagy könyörgésért, vagy ajándékért, vagy pedig maga hasznáért az igaz útról valamely-felé kitérne. 

Ezután több nemzetgyűlés is volt még,de nagyobb jelentősége az 1848 asnak volt: 1848. október 16-18. – Agyagfalván a Székely Nemzetgyűlés sorsformáló határozatokat hoz: A gyűlés résztvevői az egész székelység nevében felesküsznek a magyar kormányra. Kinyilvánítják, hogy a székely nép hajlandó védelmére kelni akármelyik népnek, amelyiknek jogai sérülnek, ugyanakkor elvárja, hogy a románok és a szászok „a két magyar hazát egyesítő és a király által szentesített törvény előtt meghajoljanak.” Határoz egyben a magyar honvédség mintájára székely hadsereg felállításáról, melynek parancsnokának Sombori Sándor huszárezredest nevezi ki. A második napon híre jön, hogy a Partiumban román népfelkelõk császári felbujtásra magyar falvakra támadtak. Erre válaszul a székelyek azonnal négy dandárt alakítanak, és táborba szállnak.

A legutóbbi székely nemzetgyűlés 2006 ban volt : 2006. június 18. – Ditrói Székely Nemzetgyûlés. Határozatok: 1. A Ditróban összesereglett minden székelyek Nemzetgyûlése, küldöttei révén kinyilvánítja, hogy a magyar nemzet részét képezõ székely nép élni akar önrendekezésre való jogával, és ezen jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzá- sát. 2. A Székely Nemzetgyûlés megjelöli a történelmi székely székeket magában foglaló Székelyföld autonóm közigazgatási egység ideiglenes határait, amiképpen ezek a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia Parlamentjébe benyújtott Statútumban szerepelnek. 3. A Székely Nemzetgyûlés megfogalmazza és elfogadja Székelyföld államon belüli önkormányzásának alapelveit. Források: Székely Oklevéltár, Magyar Katolikus Lexikon, Honlevél MVSZ Sajtószolgálat  / http://www.e-ido.com/Europai_Ido_2013-21---02-oldal.pdf  /   A székelyek történelmi intézményeiről bővebben itt :  szekely-magyar--gyules.jpg

https://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/4809/EM1902_8_002_SzadeczkyLajos-SzekelyekTortenelmiIntezmenyeirol.pdf?sequence=3&isAllowed=y

A rendi eredetű magyar történelmi al­kotmánynak a 13. század óta két alappillére a megyei önkormány­zat és az országgyűlés volt,az 1848. április 11-i törvényekben is megma­radt a régi elnevezés mellett, noha a népképviseleti alapra helyezett alsó­táblát - ekkortól már képviselőtáb­lát, képviselőházat -, sőt az egész or­szággyűlést nem hivatalosan már nemzetgyűlésnek is nevezték.
Az 1918/19-ben Károlyi al­kotmányozó nemzetgyűlést tervezett, azonban kül- és bel­politikai okokból elmaradt.
A Horthy-korszak elején a magyar tör­téneti alkotmány megszakadt fonalát két nemzetgyűlés próbálta újra összekötni.

Az első eleve visszatért a királyság államformájához, s megal­kotta a kormányzói intézményt (1920: I. te.),
a második pedig szű­kítve s javarészt ismét nyílttá téve a választójogot (1925: XXVI. te.) s némi újítással helyreállítva a felső­házat (1926: XXII. te.) visszatért a kétkamarás országgyűléshez.

S csak ezután kerülhetett sor az önkormányzati közigazgatási reformra (1929: XXX. te.).

A harmincas évek végén beveze­tett alkotmányjogi reformok: a kor­mányzói és a felsőházi hatáskör ki­bővítése mellett  bevezetett tit­kos választójog, kettős - egyéni és lajstromos - kerületi rendszer (1938: XIX. te.) a történeti alkotmányossá­got erősítette a „korszellemmel”,

Nemzetgyűlés, ideiglenes parlament, amely a nagy mozgalmak, forradalmak után jött létre, hogy az alkotmányos rendet helyreállítsa.

Ilyen volt Franciaországban
az alkotmányozó nem­zetgyűlés 1789—1791-ben,:    

 Az államcsőd elkerülése érdekében XVI. Lajos pénzügyminiszterei reformokat sürgettek (például közteherviselés bevezetése, a luxuskiadások lefaragása). A helyzetet súlyosbította az 1780-as évek második felében kibontakozó gabona- és takarmányhiány. A rossz termésű évek a szegényebb népréteg elégedetlenségéhez vezettek. A nehézségekkel küszködő királyi udvar az arisztokraták nyomására 1789 tavaszára összehívta Versailles-ba  az országos rendi gyűlést.A rend: a papság, a nemesség és a polgárság képviselőiből állt össze,előbbiek 300-300,utóbbi 600 képviselővel.A rendi országgyűlésen XVI. Lajos óvatos reformokra készült, de sokan alkotmányozást sürgettek. A harmadik rend képviselői / a "polgárság /  – a hozzájuk csatlakozó felvilágosult nemesekkel és papokkal együtt – a hatalom legfőbb birtokosaként léptek fel, kinyilvánítva, hogy addig nem hagyják el Versailles-t, amíg egy alkotmányt nem fogadnak el.1789 nyarán forradalmi hullám söpört végig Franciaországon.

Az események hatására a versailles-i rendi országgyűlés képviselői megkezdték egy alkotmány előkészítését. Az Alkotmányozó Nemzetgyűléssé átalakuló testület intézkedései a múlt felszámolására irányultak. Rövidesen eltörölték a kiváltságokat (például születési előjogok, adómentesség, egyházi tized), majd lelkes nyilatkozatban fogalmazták meg az új rend alapelveit.

Az 1789. augusztus végén keletkezett Emberi és polgári jogok nyilatkozata tartalmazta a felvilágosodás legfőbb emberi-jogok-franciaeredeti.jpg eszméit, meghatározta az ember természeti jogait, védte a magántulajdont, és összegezte a legfontosabb polgári szabadságjogokat (például szólás- és véleménynyilvánítási szabadság, az ártatlanság vélelme). Az egyén személyes szabadságjogainak kinyilvánítása mellett hangsúlyt kapott az állampolgári jogegyenlőség, így a törvény előtti egyenlőség megteremtése. A szöveget a készülő alkotmány bevezetőjének szánták, és szellemisége azt sugallta, hogy a nép visszaszerezte a„szabadságát”,és egy új társadalmi szerződést kíván kötni..... / https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10_nat2020/lecke_03_011 /

a törvényhozó nem­zetgyűlés 1791—1792-ben,
 Magyarországon : 1848-ban, és 1871—1876-ban,

Magyarországon nemzet­gyűlésnek nevezték a vezérek korában azt az összejövetelt, amelyen minden magyar nemes  megjelenhetett és amely az állam felségjogát gyakorolta.

Magyarországon az októberi forradalmak után szintén nemzetgyűlés volt az átmeneti parla­ment.

Az I. nemzetgyűlés 1920 február 16-tól 1922 február 16-ig;
a II. nemzetgyűlés 1922 jú­nius 16-tól 1926 november 16-ig ülésezett,

ami­koris  föloszlatta önmagát és az általa alkotott választójogi és felsőházi törvények alapján át­adta helyét az országgyűlésnek.

A magyar közjogban szabadnak lenni annyit jelen­tett, mint a Szent Korona tagjának lenni.

A Szent Korona tagja a közép­korban és az újkorban Magyarország minden nemese,
1848, illetve 1867 után Magyarország minden választó állam­polgár nemzetiségre való tekintet nélkül.

Az "Ideiglenes Nemzetgyűlés" Hetven éve, 1944. december 21-én ült össze Debrecenben, a református kollégium oratóriumában az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely a magyar államszuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította magát.

 A politikai erők között egyre nagyobb súlyra tett szert az illegalitásból kilépő, szovjet támogatást élvező Magyar Kommunista Párt (MKP), amely az antifasiszta demokratikus erők összefogására szólított fel. 1944. december 2-án Szegeden az MKP, a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP), a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), a Polgári Demokrata Párt (PDP) és a szakszervezetek részvételével megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF).

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a kormány létrehozását megelőző tárgyalások Moszkvában zajlottak, a leendő kabinet tagjait és a szovjetek képviselőit szállító vonat december 12-én érkezett meg Debrecenbe. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottsága 1944. december 14-én tartotta alakuló ülését, a bizottság elnöke a kisgazda Vásáry István lett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjait a már felszabadult országrész mintegy 50 nagyobb városában választották meg vagy jelölték ki december 15-20. között, a nemzeti bizottságok szervezésében. A többségében nyílt szavazásra gyűlések után került sor, a jelöltek az erős, független és demokratikus Magyarország megteremtésére kértek és kaptak felhatalmazást.

A Szovjetunió kizárólag azért engedte megtartani a választásokat, mert bízott abban, hogy a Vörös Hadsereg jelenléte kezeskedik a "megfelelő" összetételű parlamentről. Végül az összesen 230 képviselői hely közül az MKP 90, az FKgP 56, az SZDP 43, az NPP 16, a PDP 13 mandátumot kapott, 12 képviselő független volt. Közülük a szakszervezeteket - pártállástól függetlenül - 26-an képviselték.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i első ülésén, a debreceni református kollégium oratóriumában a magyar államszuverenitás kizárólagos képviselőjének, a nemzet akaratának kifejezésére egyedül hivatottnak nyilvánította magát.Ez választotta meg az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, amelynek összetételét a szövetséges nagyhatalmak hagyták jóvá. A kormány a parlament ülésszakai közötti időszak alatt rendeleti úton szabályozhatta a megoldásra váró kérdéseket.Formailag többpárti parlamentáris politikai rendszer volt kialakulóban, de mindez egy bel- és külpolitikai tekintetben szuverenitásában erősen korlátozott államiság keretében történt..../ https://mult-kor.hu/70-eve-alakult-meg-az-ideiglenes-nemzetgyules-20141219 /

 

Az 1990-ben összeült un. "rendszervál­toztató országgyűlés” a történelmi jogfolytonosság je­lentőségét nem tudta, vagy inkább nem akarta felfogni. Abból kellett volna kiindulniuk, hogy ősi közjogi szabadság alkotmányunk a Szentkorona eszmerendszer (tan) a közjogi intéz­ményrendszert újjáteremtő egyetlen, megkérdőjelezhetetlen és megváltoz­tathatatlan közjogi tan. 1990-ben a Szentko­rona-tan szellemében, annak tantételei tiszteletben tartásával - nem országgyűlésen, hanem jogfolytonosság­ helyreállító nemzetgyűlésen – kezdhettek volna a törvényhozáshoz.     nemzetgyules-orszaggyules-2.jpeg

Mára a „nép” és a „nemzet” fogalma az idegen befolyás hatására összemosódott, elvesztette eredeti tartalmát. A „Szent Korona tan” szerinti elkülönítésben:

A „Nemzet” fogalma: „ A Szent Korona tagjaként az államalapító magyar nemzet tagja ,bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek”

A „Nép” fogalma : „Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén

Egy alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak tehát magába kellene foglalnia az egykori államalapítók leszármazottjait, és a „rendek” képviselőit, amin most a különböző társadalmi rétegek képviselőit kell érteni, a „munkásosztálytól” a polgári-értelmiségi rétegen át a vállalkozókig, földművelőkig, és a nemzetiségek küldöttei sem maradhatnak ki. Erre lennének hivatottak részben a „kamarák” és a „szakszervezetek”, „kisebbségi önkormányzatok”, de ezek jelenlegi formájukban és vezetőségükkel nem alkalmasak erre a feladatra.

A feladat önmagában nem lehetetlen, de komoly önszerveződést kíván. A küldöttek egy része kiválasztható helyi szerveződések által, de a teljes lefedettség okán a követek másik részét egyéni felkérésekkel kell bevonni a részvételbe. Ennek érdekében szükséges lenne felállítani egy szervező bizottságot, aminek tagjai egyben az alkotmányos rend, a jogfolytonosság, jogállamiság, és a jogsértések témaköreivel is foglalkoznának, összefogva így a helyzet rendezésére irányuló törekvéseket.

 

A SZENT KORONA

A szent korona a mai ma­gyar társadalom akaratától függetle­nül is az, ami volt, aminek hosszú év­századokon keresztül tekintették: a magyar államhatalom alanya. A Szentkorona tan a történelmi magyar alkotmánynak éppen az a központi elmélete, amely hatálytalaníthatatlansága folytán legfőbb biztosítéka lehetne a magyar közjog folytonos­ságának.

A Szent Koronát a magyar nemzet törvényes képviselői sosem tagadták meg, a szentkorona tant sem vonta vissza soha egyetlen alkotmá­nyosan összeült magyar törvényho­zás sem.        korona-eredti-kepe.jpg

A Szentkorona tant a Magyar Ko­rona országainak lakói évszázadokon át a magyar történeti alkotmány, az önálló magyar államiság és a jogál­lamiság megmaradása legfőbb bizto­sítékának tekintették. A szent korona volt az, amely képes volt megterem­teni a nemzeti egységet a magyarság történetének legnehezebb, legdráma­ibb helyzetében.

A magyar korona országai bár­milyen származású és bármilyen nyelven beszélő lakói hosszú évszá­zadokon át ismerték a Szent­korona tant, benne volt ösztöneikben és a legszentebb, legtermészetesebb dolognak tartották.

A szent koronatagja volt a középkorban és az újkor­ban Magyarország minden nemese, 1848 illetve 1867 után az ország minden választópolgára, nemzetiség­re való tekintet nélkül.

Felelős magyar politikus 1918-ig soha nem is fordult szembe a Szentkorona tannal, noha esetenként felmerült, hogy apolitikus beszélni róla.

Károlyi Mihályék azonban1918-ban semmibe vették a Szentkorona tant és az egész magyar közjogot, ezzel védekezésképtelenné tették az országot. Ennek természetesen az lett a következménye, hogy az ezt kö­vető időkben - a fegyverszüneti egyezmények megkötése után – a magyarság képtelenné vált arra, hogy megakadályozza az ország nagy ré­szének megszállását.

Ha tehát 1918-ban a Szent­korona-tan sértetlen marad, és így éb­ren képes tartani továbbra is a ma­gyar nemzet önvédelmi ösztönét, megteremti az egységes magyar el­lenállást - mint annyiszor a magyar történelem nehéz időszakaiban - ak­kor a trianoni DIKTÁTUMRA valószínű­leg nem került volna sor.

De ha még­is, a diktátum végrehajtását meg tud­ta volna akadályozni a magyar nem­zet A nem magyar többségű vidékek lakossága éppen a Szentkorona tan­ban bízva nyilvánította volna ki aka­ratát, hogy magyar állampolgárok akarnak maradni. Trianon tehát úgyis felfogható, hogy büntetése a Szentkorona megtagadásának. A Szentkorona tan a Kárpát-me­dencében harmóniát teremtett, az ellene forduló nacionalizmusok pedig diszharmóniát — Trianon után.

Az első világháború utáni 1920. évi magyar nemzetgyűlés a jogfoly­tonosság kérdését érdemben, a Szentkorona tan szellemében tárgyal­ta és érdemi döntéseket hozott.

A nemzetgyűlés a törvényalkotásban visszatért a korábbi jogfolytonosság­hoz, megalkotta az 1920.1. tc-t az al­kotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ide­iglenes rendezéséről.

A törvény lé­nyege: a nemzetgyűlés összeülésére vonatkozó, az ideiglenes kormány ál­tal kormányrendeletek jóváhagyását, továbbá a törvényhozási hatalmat a nemzetgyűlés képviseli, mint az állami szuverenitás törvényes képviselő­je, a végrehajtó hatalmat a nemzetgyűlésnek felelős minisztériumok, a bírói hatalmat pedig a bíróságok a Magyar Állam nevében gyakorolják.

A magyar alkotmány szellemé­nek megfelelt, hogy az akkori kor­mány a törvényhozói szerv ideigle­nes pótlására az egyetemes nemzet­akarathoz, az államhatalom legvégső forrásához fordult, s így az adott szükséghelyzetben, ha már a népi or­szággyűlés nem volt összehívható, az alkotmány hiányzó szervének pótlá­sára megalkotta az országgyűlési képviselőválasztásról szóló 1925:XXVI. tc-t és az országgyűlés felső­házáról szóló törvényt, fenntartva a királyság államformáját.                              kiralysag-korona-penz.jpg

Az államfői funkciókat - szűkített királyi jogkör­ben Magyarország kormányzója látta el, ezzel a már megszakadt jog­folytonosság helyreállt.

Az országnak a német csapatok által 1944. március hó 19-én történt megszállásával a jogfolytonosság új­ból megszakadt, az ország és az államszuverenitása ismét megszűnt: a tör­vényes jogalkotást 1944. március 19-től 1990-ig idegen hatalom megszál­lása tette lehetetlenné.

A rendszervál­toztatáskor hangadói nagy hibát kö­vettek el azzal, hogy nem állították helyre a jogfolytonosságot, elfogad­ták azt a kényelmesnek tűnő megol­dást, hogy a történelmi magyar köz­jog helyét továbbra is a szinte ötlet­szerűen kölcsönzött és gyakran vál­toztatott idegen jog foglalja el.

Nem könnyű felfogni, hogy a magyar nem­zet képviselői a rendszerváltozáskor mitől riadtak vissza, hogy a jogfoly­tonosság helyreállításának kérdését érdemben felvessék. Csupán annyit kellett volna megtenniük 1990-ben, mint amennyit az 1920. évi nemzetgyűlés megtett.

Ha már mindez a felso­roltak szerint alakult, a magyar nem­zet két megoldás között választhat:

1) Végérvényesnek tekintheti a ma­gyar jogfejlődés minden, alapelvének megtagadását, aminek a magyar nemzet fennmaradását kö­szönheti.

2) Ragaszkodhat a sajáto­san magyar közjoghoz, a történeti magyar alkotmányhoz, a Szent­korona tanhoz (helyreállíthatja a köz­jogfolytonosságot a szent korona vé­delmében, a Szentkorona-tan alapján megteremtheti közjogi feltételeit a magyar nemzet megmaradásának, megerősödésének, közjogi, feltéte­leinek, valamint a nemzet jövő­jének).

1996. dr. Samu Mihály jogászprofesszor:„Az al­kotmány-tanban általánosan elfoga­dott tételnek minősül az a következ­tetés, hogy az alkotmányozás nem bízható a törvényhozásra, mivel ezt az alkotmányozó hatalomnak kell elvégeznie, s ezzel elkerüli, hogy a törvényhozás - mint az államhata­lom egyik szerve - saját érdekeit ér­vényesíti az alkotmányban más ha­talmi szervekkel szemben.”

A megkezdett új alkotmányozá­si folyamatot Alkotmányozó Nemzetgyűlés fejezné be. A befejezés után hatályba léptetést követően alakulna át országgyűléssé a nemzetgyűlés, és ezt köve­tően végezné rendes munkáját. Az ilyen korrekt megközelítés, illetve megoldás hosszú távú nemzetközi al­kotmányt hozna létre.

A SIKER A TÁMOGATOTTSÁGON MÚLIK ! 

A "nemzeti jobboldal" nagyobb támogatottsága esetén egy,a Szent Korona értékrendjén alapuló, - az "ellenzéki"-demokrata USA hátterű Márki-féle "ellenzék"  előretörése esetén egy "háttérhatalmi" Alkotmányra számíthatunk.Utóbbi esetében számítani kell az egyén alapjogainak alárendelésére a "KÖZ"-érdeknek, ami után az alany bármire kötelezhető,jogai, és tulajdona bármikor elvonható a közösség érdekében......

alkotmanyos-puccsot-szervez-az-ellenzek---mti-alk-biro-dec.jpg      Ennek nem szabad megtörténnie ! 

 

 

 

 

 
 


Archívum

Naptár
<< Május / 2022 >>


Statisztika

Most: 4
Összes: 88896
30 nap: 6820
24 óra: 146